A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
342 előbb bérlő kijelölésével, majd teljes elállamosítással fosztják meg a családot minden tulajdonuktól76, rákényszerítve őket az önkéntes és térítésmentes ingatlanfelajánlásra az állam javára. A teljes kisemmizés után Zöld János alkalmi munkás, majd szakmunkás lesz a DIMÁVAG gépjavító üzemében. Édesanyja 1956-ban hal meg, átélve családja teljes ellehetetlenítését. Esetük nem volt egyedül álló. Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története... Összegzés A fentiekben vizsgált gazdálkodó cívis család megmaradt birtokrendező jogi irataiból és adóíveiből, ha töredékesen is, de nagyrészt nyomon követhető a családfők tevékenysége, gazdálkodói szemlélete. Vagyonuk változásait részben szintén megismerhetjük, egymáshoz viszonyítva az adatok felvázolják a család anyagi felívelését és hanyatlását. A fellelhető levéltári forrásanyag utalásai és tényanyaga azt a következtetést engedi levonni, hogy kisebb-nagyobb ingadozásokkal a család vagyona az 1870-es évekbeli stabil, hagyományos cívis gazdaságból kiindulva, a cívis lét előnyös lehetőségeit felhasználva földszerzésre, folyamatosan növekedett. Kisebb visszaesésektől eltekintve ez a fölfutás az 1930-as évek elejéig tartott. Ekkor változik a gazdaság világhelyzete és mindez kihatott a piacra termelő itthoni magán- gazdaságokra is. Az anyagi helyzet romlása mindazonáltal lassú, talán az infláció hatásával is magyarázható volt. A ’30-as évektől maradtak meg rendszeres vagyon- és jövedelemadó összeírások és becslések részint összefüggően, egymást követő évekből. Előtte az adóívek csak egy-egy évből vagy évtizedből maradtak fenn, tehát adott állapotokat rögzítenek és egymással összehasonlítani őket nehézkes. Az ezekhez szükséges vagyoni és bevételfelméréseket nagyjából pontosnak tarthatjuk. Az előbbiek mellett fontos tájékozódást segítő anyag a birtokpapírok tartalmi változása és a gazdakönyvek, béres elszámolások. Ennek alapján váltak nyilvánvalóvá az időbeni változások és lehetett következtetni, vagy magyarázatot találni az okokra. A gazdagodást mutató sorozatos földvásárlások és bérletszerzések a hagyományos szeptember 1. után adás-vételi jogügylettel szerzett földbirtokainak 3-5 holdon felüli részeit megváltás ellenében igénybevenni rendeli.” 7(1 Telekkönyvi végzés 1940. Tartalma: birtokok összeírása telekkönyvi betét szerint.-Régi Zöld birtok 27 kát. Hold 1361 n. öl,-Márton-féle birtok 64 kát. Hold 608 n. öl,-Bellegelői földek 18 kát. Hold 974 n. öl, Összesen 110 kát. Hold 1343 n. öl. Régi telekkönyv szerint:-Régi Zöld birtok 27 kát. Hold 1361 öl,-Márton-féle birtok 64 kát. Hold 1100 öl,-Bellegelői földek 16 kát. Hold 1057 öl. Összesen 106 kát. Hold 1057 öl. Bánki földek: 69 kát. Hold 1104 öl, + 75 kát. hold 1272 öl. Együtt: 144 kát. Hold 2376 öl. A bellegelői földekhez jön még nagyrészt a várostól vásárolt 16 kát. Hold (?) n. öl területit föld, amit később vettek meg, mint a fenti kiírás, ezért nincs beszámolva sehova. HBmL. XIII. 40/ b. 5. d.
