A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
338 1931-ben merült fel, hogy a macsi tanyáihoz közel eső városi kertészet területeiből vásároljon. Ugyanis a szomszédos kertészeti területek sérelmezték azt, hogy a tanya állatai kárt tehettek a termésükben, és ezért kártérítést követeltek. A birtokos ennek fejében felajánlotta halápi birtoka megfelelő értékű részét, de a város ezt nem fogadta el. Cserébe a macsi birtok déli és keleti részeit akarták, mire Zöld János közölte, hogy csak vételt ajánlhat föl a gyümölcsös területére, mintegy 20-21 holdra. Az ügy végül elsikkadt.51 A városi kertészet viszont 1932-ben megigényelte a városi baromvásártéri bérletbe adott földek egy részét, közte a 42-43-as számút is.52 A bérletet ezért módosíttatta Zöld János: ezentúl kiegészítő földjei az 54-58 számú parcellák lettek.53 1932-ben meghal édesanyja, Bányai Sára.54 A jogi ügyintézés a rendezett viszonyok ellenére csak két év múlva zárul le-pedig csupán a debreceni ház55jogállá- sát kellett tisztázni. A házat ekkor felújíttatták és átalakíttatták saját szükségletükre. Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története... A politikai változások hatásai Zöld János 1933. július 20-án belépett a Nemzeti Egység Pártba. Oka talán abban kereshető, hogy az adott életkörülmények a háború után és a gazdasági világválság végén ekkorra hozták elő politikai érdeklődése kinyilvánításának igényét. Levelezéseiben még ha említés szintjén is, de tükröződik, hogy mindig is foglalkoztatták a politika kérdései és volt konkrét véleménye. Hatással lehetett rá Mike János is, aki a NÉP gazda-főcsoportjának tagja volt és Vay főispán híve. (Pásztor Ferenccel együtt a szélső jobb felé tolódó gazdák hangadói közé számítottak.56) Egyébiránt több társadalmi egyesület tagjai közé sorolhatta őt és feleségét: pl. a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület, a Debreceni Gazdasági Egyesület, a Debreceni Polgári és Gazdakör. Felesége a Debreceni Ág. H. Ev. Egyház Női Filléregyletének adakozott rendszeresen. 1936-ban meghal Zöld János.57Már régóta súlyos beteg volt, 1912. óta járt folyamatosan vizsgálatokra. Betegsége (vesebeteg volt,) ténylegesen az 1930-as évek közepére vált végzetessé.58 Halálával fia vette át a teljes gazdaságot és annak szakszerű vezetését. társbérelte, a baromvásártéri földeket három évenként kellett meghosszabbítani. Utóbbiak bérleti díja negyedévente 70 P 13 f volt. HBmL. XlII.40/b. 2.d. 51 Az eset előrevetíti a birtokrész későbbi sorsát, mikor az államosításban már ürügy nékül sajátították ki a kertészetnek kellő részeket. 12 1932. október 1 -jétől a 27-43 számúakat, összesen 35 kat.hold 306 ölet. Bérleti díja 320 P, 40 aranyPengö holdanként és évente.HBmL:XI11.40/b.l.d. 54 1932. október 9-én. M Mester utca 26. szám. 46 Mindketten (Pásztor és Mike) némi szerepet játszottak a város jobboldali irányítás alá vonásában, Vásáry István rágalmi perében (és nyugalmazásában) a vád tanújaként, politikai meggyőződésük miatt. 57 1936. május 12-én, Budapesten. * Zöld János leletei: Dr. Pajor Sanatorium és Vízgyógyintézet, Budapest VIII., Vas u. 17. Számla és vizsgálati eredmények 1912-ből és!9I8-ból. HBmLXIII. 40/a. I.d.