A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút

306

nak sebessége az óránkénti 15 km-t nem haladhatja meg. Útátjárók közelében a vonat sebessége csökkentendő. Ennek jelzésére a 0,0-70,0 és a 170,0-226,0 km szelvények közötti útátjárók előtt 50 m-re „lassú menetjelzők'' állítandók fel. A vasút melletti távirda- vonal építése és a pálya elkerítése egyenlőre elmaradhat. Az összeállított vonatoknál a kocsik tizede fékezhető kell legyen. A vonatok forgalmának lebonyolításához kellő ismerettel rendelkező személyzet és „hatóságilag erre képesítettnek nyilvánított mozdonyvezető" alkalmazandó. A vonatokat lehetőleg előre megállapított menetrend szerint kell majd közlekedtetni. A jegyzőkönyvben Barvits Antal, miniszteri osztálytanácsos

.....a bizottság vezetője, a Miniszter Úr ő nagyméltóságától nyert felhatalmazás alapján a vonal tényleges építésére nézve az engedélyt élőszóval azonnal megadja...'' Egyébként a jelenvoltak között találjuk a vármegye alispánját, Weszprémy Gáspárt, a debreceni polgármestert, Simonffy Imrét és az államépítészeti hivatal főnökét Kovács Lajost és másokat.14

Ezt követően felgyorsulnak az események. Zelizi Dániel is említi korabeli könyvében, hogy „...a város tulajdonát képező gáti erdő fa anyagának könnyebb elszállítása és értékesítése céljából tervezett ideiglenes vasút építési munkálatai már annyira haladtak, hogy a szállítás az 1882. évben már kezdetét veheti...’’. Másik

forrás szerint is15 .....az erdőkitermelés helyére, a gúthi erdőig gazdasági vasút

épül...", amelyet Kopt és Steinberger vállalkozók cége épít és üzemeltet majd, mint magánvállalatot. Az elképzelés szerint „...a vasút főirányából kiágazólag, csatlakozó mellékvonalak vezetnek az egyes vágási területekre, amelyek csak ideiglenes jellegűek s ezt a vágányzatot a kitermelt fa elszállítása után, a szükséghez képest másfelé helyezik el...”. A már idézett február 10-i keltezésű és 5952/1882. számú építési engedély feltételei azonosak a közigazgatási bejárás jegyzőkönyvében leírtakkal.16

A vasútépítést a vállalkozók 1982. év tavaszán kezdik el, beleértve az epreskerti mozdony- szín és a műhelyek építését is, s a vasút és létesítményei ugyanaz év nyarán már készen állnak az üzembe helyezésre: a „Debreczen- Gúthi Vasút Vállalat" az építés befejezését jelenti. Időközben (1882. május 20.) dr Veinmann Fülöp, budapesti közjegyző értesíti Debrecen város „közönségét”, hogy Kopt és Steinberger vállalkozók a gúti „erdőből kikerülő fa beszállítása iránt a várossal 1881. augusztus 16.-án kötött szerződést Haas Jakab és Deutsch Lajos budapesti lakosokra átruházták.”. A város a bejelentést tudomásul veszi.17 Ez után a „műtan- és rendőri szempontból való felülvizsgálata Bárvics Antal, miniszteri tanácsos jelenlétében eszközöltetik f. év július hónap 16,- án...”. Még ugyanazon a napon, tehát 1882. július 16- án, éppen 120 évvel ezelőtt, elindul tehát az első vonatszerelvény a frissen épült vasútvonalon. Simonffy Imre, Debrecen város polgármestere pedig az 1882. októberi közgyűlésen arról számol be, hogy „a gúthi vasút műszaki bejárása július 16-án megtörtént s ennek alapján a vasút használatba vétele engedélyeztetett”.11* Ez az első vonalszakasz, amelyen 1882-ben a teherszállítás megindul, ekkor mintegy 26 km hosszú s egészen a gúti erdőségekig vezet.

Simonyi Alfonz: A Debrecen-Gúti „Zsuzsi” vasút

14 HBMLXX1. 505/a 114. d

15 Wolfinau János: Közlekedés (in: Debrecen sz. kir. város múltja, jelene és jövője ) I43.p.

1,1 Csobai László i. m. 567.p.

17 HBML [V.VB.1405/a 1882. máj. 20. közgyűlés 87/2866. sz hat.

'* M. e. 1882. okt. 26. közgyűlés 141/6148. sz. hat.