A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút

304

vállalkozó, a nevezett erdőrészen keresztül menő északkeleti vasúton szállítja haza. /../ A gáti erdőben termelendő 431.000 тЗ-nek hazaszállítására, mivel 4 mérföldéiről a tengelyen való szállítás sokba kerülne, ismét akadt egy vállalkozó. Az illető egy másod rendű vasútvonalat épít a gúti erdőtől a városig s gőzerővel szállítja az ölfákat...”.4 * * * * * Az idézetben szereplő „északkeleti vasút” természetesen nem egy új vasútvonalat jelent, hanem a „Magyar Északkeleti Vasút”-nak Debrecen és Szatmárnémeti közötti vasútvonalát. Egyébként a Berger- féle „gőz- favágó” valahol az „Epreskert" tájékán állt fel egy 8 lóerős gőzgéppel, amely 7 különféle fűrész- és más famegmunkáló géppel, valamint 27 munkással dolgozott.10 A telep évi teljesítménye 12.000 m3 fa megmunkálása volt. Később, a század végén már bútorgyárak is létesülnek Debrecenben.

Valószínű, hogy a keskenyvágányú erdei vasút építésének gondolata akkor merül fel, amikor a fent idézett vállalkozó a nagyvasúton kezd fát szállítani Debrecenbe. Feltehető tehát, hogy 1879 végén, vagy 1880 végén felkéri a város az „Északkeleti Vasút Társaságát”, hogy készítsen tervezetet egy kisvasút létesítésére, elsősorban a halápi és a környező erdők fatömegének Debrecenbe szállítására. A létesítendő vasutat a szatmárnémeti vasúttal csaknem párhuzamosan, a a nagycserei és halápi erdőkön át tervezik meg úgy, hogy az végül Vámospércsnél futott volna be a fővonalba." Ezen a létesítendő vasúton, a korabeli számítások szerint egy „ürméret”-nyi fa (mintegy 5 mázsa) szállítása 1 forint és 12 krajcárba került volna. A vasút azonban nem akar vasutat építeni, hiszen ehhez sem megfelelő személyzete, de pénze sincsen. Azonban, 1880-ban Berger Henrik vállalkozó is ajánlatot tesz a városnak, hogy megépíti Debrecen és Gút között a keskenyvágányú iparvasutat. Debrecen város vezetői azonban nem sietik el a dolgot, hanem hosszas fontolgatás után döntenek a vasút megépítésének szükségességéről. Viszont a vonatkozó szabályok szerint pályázatot hirdetnek egy, „...a gúthi erdőhöz vezető vasút megépítésére és az ott termelt tűzifának a városba beszállítására...”.12 A vasútépítésre öt pályázó is jelentkezik s ezek közül a „bíráló bizottság” Kopt Dávid és Steiberger Gyula nevű vállalkozókat választja. Ám ismét felmerül az az olyan elképzelés is, mely szerint a gúti erdőkből a kitermelt fát az akkor már üzemelő Debrecen- szatmárnémeti (Magyar Északkeleti Vasút társ.) vasútnak Haláp megállója-, vagy Vámospércs állomására történt szállítása után, e vasúton lehetne Debrecenbe vitetni. Az elképzelés ekkor oly komoly volt, hogy a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium (7470/1880. sz) levele „...a gúthi erdőségtől a halápi, esetleg vámospércsi indóhá- zig vezetendő II. rendű, szabványos vágányú vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadja...”.'2'

Mégis a Debrecen és Gúth közötti közvetlen iparvasút épül meg. Ugyanis

.....Az Epres- kertjéből kiinduló, a Nagy Cserén és a hajdúbagosi pusztán át a Gúth

erdőségbe vezetendő keskeny vágányú vasútnak, a közmunka- és közlekedési Miniszter úr Önagyméltóságának f. évi (1881.) január hó 28-án 39114/188. sz. a. kelt in- tézvényével közigazgatási bejárást rendelt el...”., amelyre 1881 februárjában kerül

Simonyi Alfonz: A Debrecen-Gűti „Zsuzsi” vasút

4 Balogh 1. i. m. 5.p.

10 Szűcs Ernő: A város gyáripara 1849,- 1919. (in : Debrecen Története. Db. 1997.)

" Csobai László: A debreceni erdei vasút 80 éve. (in: Közlekedéstudományi Szemle 1962. évi 12. Sz.

567. p.

12 ..Debreczen”, 1891. évi 155. sz.(aug.9.)

13 HBML IV.B. 1405/a 6. cs. 120/2897.-1880. VI.8.