A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 301 A Debrecen-gúti „Zsuzsi” vasút Simonyi Alfonz S ppen 120 évvel ezelőtt indul el az első gőzös- vontatta vonat a Debrecen város |_4 gúti erdőbirtokára, hogy az ott kitermelt tűzi-, szerszám- és építőfát, a megle- J _ihetősen kezdetlegesen kiépített, keskeny vágányú vasúti pályán szállítsa Debrecenbe. E vasút építésének megszűnésének története éppen a kerek évforduló alkalmából időszerű. A Debrecen körüli erdők a kezdetekben „A középkorból, az írott bizonyítékoknak tömegét szedhetjük össze arra nézve, hogy a Debrecenig terjedő Nyír-t, vagy Nyírség-et, ezt a tavasztól vízerektől, folyásoktól, behálózott, dombos- völgyes homok- területet nem csak szétszórt cserések, gyakorok, berkek, ligetek, hanem itt- ott nagy, zárt, lombos erdők, makkos, bárdos, eresztvén)' erdők is borították”- írja tanulmányában Debrecen nagy kutatója, Zoltai Lajos.1 Az első városi tulajdonú erdőkről - Zoltai szerint is - már a „Váradi Regestrum” is említést tesz, ahol egy 1214. évi feljegyzés szerint, „27 ezüst márkáért” cserél gazdát a Böszörmény melletti Salamon falunak egy földbirtoka, amelyhez erdő is tartozott. Ezt így kommentálja Zoltai: „Ez az erdő hétszáz esztendővel ezelőtt annak a néhány ezer hold terjedelmű, zárt erdőségnek volt része, mely Debrecen, Hadház és Böszörmény között terült el. ” Ennek az erdőségnek egyik tagja volt az „Apafája erdője”, melyet 1347-ben említenek az okmányok. Később az Anjou királyok az erdők és a Hortobágy vize feletti őrzést Debrecenre és alattvalóira bízza.(1462.) A Hunyadiak korában Debrecen erdőségeinek részei már a Nagyerdő, az Apafája erdője és a mai Nagycseréhez tartozó Soma, Lykaháza és Szatatelek erdőrészek. „A halápi, fancsikai, paci, bánki, monostori, sámsoni és gúti erdők csak e falvaknak török időbeli elpusztulása után jutottak Debrecen birtokába. ” A török dúlás idején tehát kipusztulnak a Debrecen környéki falvak s azok helyét is lassan elborítják az erdők. A falvak pusztulása után, az itt- ott fennmaradt birtokosok földjeit, köztük az erdőket is vagy örök áron, vágy zálogjogon fokozatosan Debrecen városa szerzi meg. Ez a folyamat jellemezhető például azzal az esettel, amikor Bán1 Zoltai Lajos: Amikor még Debrecen környékén is sok volt az erdő (in: Különnyomat Db. 1949.)
