A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
299 Rákóczi becsületéért” c. könyvén 1931-ben száradt meg a nyomdafesték, Koroda Pál két esztendő múltával Rákóczi élő tábora és az ellentábor tárgyköréről fejtette ki véleményét. Akadtak ebben az időben az országban olyan egyesületek és szervezetek, amelyek Rákóczi nevét vették fel. Az 1930-as évek „Rákóczi szövetségéinek tagjai a Rákóczi - szabadságharc hagyományaitól nagyon messzire rugaszkodtak.84 A két világháború közötti magyar kormányzati rendszer revíziót követelt és elszántan hirdette, hogy a nemzeti függetlenséget megvédi bárminemű támadás ellen. Politikai szólamaikban hangoztatták a rendszer vezetői és támogatói, hogy a magyar nemesség szellemi utódainak tartják magukat. Annak a nemességnek a leszármazottai, amely évszázadokon át küzdött az idegen uralkodók jogtiprásai ellen. A nemzeti ügy képviselőinek tartották magukat, s ez képezte a rendszer szellemi alapját, hiszen az a nemzeti múltban gyökerezett.85 Az 1935. esztendő volt Rákóczi halálának 200. évfordulója. Más összefüggésben erről érintőlegesen már szóltunk. Erre a nevezetes alkalomra adták ki a kétkötetes Rákóczi-emlékkönyvet Lukinich Imre szerkesztésében. Országszerte voltak ünnepi megemlékezések, de a szakirodalom és a levéltári iratok ezúttal sem bővelkednek idevágó adatokban. Igaz, hogy szomorú emlékű esemény volt ez, az is igaz, hogy az európai láthatár ekkor már kezdett beborulni, de úgy véljük mégis indokolatlanul szorult háttérbe a „nagyságos fejedelem” függetlenségi eszmét sugárzó alakja. A bujdosó attitűd erősödött fel, a magára maradt száműzött tragikus alakja kapott helyet a kor aurájában. Mivel az évforduló eseményei már nem tartoznak tárgyunkhoz, itt dolgozatunkat lezárjuk, de azt előrebocsátjuk, hogy Rákóczi neve a következő évtizedekben a magyar ideológiai-szellemi életben új tartalmat kap. A kor Rákóczi képéhez befejezésképpen Szekfű Gyula sorait idézzük: „A folyton megújuló, jövőt jelenné idéző és múlttá avító világban Rákóczi mereven állott, belső szükségletből megrögzített mozdulatlanságban. Egy darab megkövült múlt, mely mégis élni és mozogni akar, melyben még érző, fájdalmat szenvedni képes lélek lakozik.”86 Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 84 R. Várkonyi Á.: Thaly Kálmán...i.m. 327. 83 Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944. C. A. Macartney professzor előszava: Kállay Miklós és magyar világa Bp. 199112, 14. 86 Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi...i.m. 334.____________________________________ _
