A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
288 Hajdúdorog rendkívüli közgyűlése 1903. október 23-án egyhangúlag elfogadja a kassai Rákóczi szoboralap javára történő gyűjtési felhívást. A városi pénztár terhére 10 koronát megszavaznak és utasítják az elöljáróságot, hogy az összeget rendeltetési helyére juttassa.27 Hajdúdorogon emellett magánszemélyek is 41 koronát adományoznak a nemes célra.28 Földes község is 10 koronát szavaz meg a szoboralap javára, de itt is vannak adományok magánszemélyek részéről. A magánszemélyektől begyűjtött adományok 38 korona 30 fillér összegűek.29 Felsőjózsán 1903. október 25-én a képviselőtestületi közgyűlés 5 koronát szavaz meg a szoboralapra.30 A püspökladányi elöljáróság 20 koronás adományról tesz jelentést az alispánnak az egyekiek pedig 2 korona 90 fillér összegű adománnyal jelentkeznek. A hajdúhadháziak az adóhivatalhoz küldött jelentésükben 25 korona hozzájárulást tüntetnek fel, a hajdúsámsoni elöljárók pedig 15 korona 20 fillér támogatásról szólnak. Vámospércs 1 korona 68 fillér pénzküldeményéről a központi járás főszolgabírája tesz jelentést Hajdúszovát község főjegyzője a kir adóhivatalhoz intézett levelében 4 korona 50 fillér összegű felajánlásról szól.31 Ezek az adatok is a megye alispáni iratainak iktató- és mutatókönyvében találhatók, a községek adományait tárgyaló iratok nem lelhetők fel, valószínűleg az iratpusztulás vagy a gondatlan selejtezés áldozatai lettek. Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez... Debrecen és Hajdú vármegye ünneplése Rákóczi hamvainak hazatérésekor A Református Kollégium a koalíció éveiben egyre erőteljesebben befolyásolta a helyi társadalom gondolkodását. Kiemelt szerepet vállalt a függetlenségi hagyományok ápolásában, gyakorta szorgalmazta a függetlenségi és szabadságharcok történelmi és társadalmi jelentőségének méltánylását. Politikai tekintetben elhatárolta magát a hazafias eszmét negligáló áramlatoktól, óvott a nemzettudat gerinctöréseitől.32 Megjelent a „Rákóczi idehaza,, c. névtelen újságcikk. Ebben az anonim szerző a következőket írta:”Annak a harcnak a hősei és mártírjai ők, amely századokon át tart és még most sem ért véget.” A cikkíró párhuzamot vont a Rákóczi- szabadságharc és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc között. .’’Almotok fölött egy nemzet lelkes kegyelete őrködik” - folytatta gondolatait a cikkíró. Márton Imre és Kiss Albert a debreceni Függetlenségi és 48-as Párt nevében Kálmán nap alkalmából táviratilag üdvözölték Thaly Kálmánt és kívánták neki, hogy Rákóczi elvei felvirágoztatásának még sokáig lehessen lelkes zászlóvivője. Ugyanitt a lap közölte zágoni Mikes Kelemen utolsó levelét Rodostóból.33 Ugyanez az időszak, az 1906. esztendő gyarapítja a kuruc tárgyú műveket. Ekkor születnek Thaly és 27 HBML. HbFI. V. B. 191/a. I. k. 284/6451/1903., 1903. okt. 23. 2,1 HBML. IV. B. 905/b. 115. cs. 1100/1905., 1903. szept. 21. 24 U. o. 30 HBML. V. 635/b. 2. k. 60-2527/903. 31 HBML. IV. B. 905/b. 394. k.,286. k„ 287. k. 10044/1903, 10161/1903, 8918/1903,8956/1903, 9040/1903, 1024/1903, 8859/1903. 10161/1903,9381/1903. 32 Debrecen története 3. k....i.m.371. 33 Debrecen. 1906. Október 16., XXXVIII. évf. 239. sz. 2-4.
