A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
278 A Téglavetői Református Olvasókör hasonló nehézségekkel küzdött: helyiségét a Stefánia, majd iskolai tanterem céljára használták 1938-tól, 1946-ban pedig feloszlatták.78 A Nyilastelepi Református Olvasókör 1938-at követően nem fejtett ki működést, mert helyisége igen gyakran katonai célokra volt igénybe véve és a tagok közül többen katonai szolgálatot teljesítettek. A református egyházrész tanácsa a Gyülekezeti Ház egy termét - működhetésének céljából - a Nyilastelepi Népkörnek engedte át 1943-ban, ahol korábban az olvasókör is tevékenykedett. Az egyházrész vezetősége azt javasolta az olvasókörnek, hogy mivel évek óta tényleges működést nem folytatnak, ezért olvasszák be az olvasókört a Népkörbe. A rendkívüli közgyűlés a javaslatot elfogadta. Végül 1947-ben ez a kör is a feloszlatás áldozata lett. A körnek sem ingó, sem ingatlan vagyona nem maradt, iratai pedig elpusztultak.79 80 A Csapókerti Református Olvasókör működése szintén akadozott a második világháború alatt. Dr. Dancsházy Sándor olvasóköri elnöknek a polgármesterhez intézett jelentéséből az tűnik ki, hogy a kör épületét a katonaság itt is igénybe vette. 1943 őszén a nagyterem felszabadult ugyan, de a kör tagjai továbbra sem tudták használni, ugyanis a közeli Csapókerti Általános Iskola vette azt igénybe: két kisebb iskolatermet alakítottak ki belőle. Az olvasókör könyvtárát a templom melletti lelké- szi irodába vitték át, itt folytatták tevékenységüket egészen az 1947-es feloszlatásu- kig. Ugyanekkor került feloszlatásra a Vargakerti Olvasókör is. Az egyesület Közép u. 3. szám alatti ingatlana a háború alatt romos lett és vele együtt az ingóságok és iratok is elpusztultak. Az 5740 Pengő takarékpénztári betét az infláció miatt elvesztette értékét. Az 1948-as belügyminiszteri határozat az olvasókör vagyonának felhasználásáról a következőképpen rendelkezett: a 131 négyszögöl területű udvart, a 104 négyszögöl kertet és a 70 négyszögöl területen fekvő házat a szakszervezetek tulajdonába juttatta.81 A Homokkerti Református Olvasóegylet által használt épületet 1944 őszén bombatalálat érte. Székházának egy része rommá lett, más része súlyosan megrongálódott. Berendezése, felszerelése, könyvtára csaknem teljesen megsemmisült. Ennek ellenére az olvasókör tovább folytatta tevékenységét, újjáépítették székházát is és egészen 1949-ig - feloszlatásáig - működött. Az egylet ingóságait és könyvtárát a város vette át, de egy részét az MDP Homokkerti Szervezete kapta meg.82 A Tégláskerti és a Kerekestelepi Olvasókört szintén 1949-ben oszlatták fel. A Tégláskerti Olvasókör tulajdonát képező 160 négyszögöl szántót, a 140 négyszögöl területen fekvő Gulyás u. 13. sz. alatti házat udvarral, valamint ingóságait a belügyminiszteri rendelet Debrecen város közönségének tulajdonába juttatta. Használója az MDP helyi szervezete, a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének helyi szervezete lett.83 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben... 78 HBMLX. 301. 152. 79 HBMLX. 301.297. 80 HBMLX. 301.52. 81 HBMLX. 301.222. 82 HBMLX. 301.99. 83 HBMLX. 301. 98.
