A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében

270 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben... Az olvasókörök belső élete, tevékenysége Az olvasókörök elnevezése nem véletlen, hisz egyik központi tevékenysé­gük az olvasás volt. Legtöbb kör rendelkezett könyvtárral, azonban állományukra vonatkozóan csupán néhány elszórt adat áll rendelkezésünkre. Ezekből az állapítható meg, hogy pár száz kötetből álló kisebb könyvtárak voltak. A Nyilastelepi Olvasókör például 303 db könyvvel rendelkezett - egy 1936-os leltár szerint. Az egyesületek vezetői törekedtek könyvtáruk folyamatos fejlesztésére: részben vásárlások útján, de főként magánszemélyek adományozása révén, illetve könyvkérésükkel megkeresték a minisztériumokat is. A Kisbarcsay - Wolafka telepi Olvasókörnek 1929-ben 337 kötetes könyvtára volt, melyből 224 kötetet magánszemélyek, 113-at pedig a Föld- művelési Minisztérium adományozott.40 A Hármaskerti Kispolgárok Olvasókörének - ugyanebben az évben - 469 darab könyv volt a birtokában. 1930 januárjában a kör összejövetelt tartott és ezen alkalomból a könyvtár javára gyűjtést rendezett. Sajnos azt nem tudjuk, hogy milyen sikerrel.41 Boldogfalva kertség Olvasókörének választmánya ugyancsak 1930-ban, könyv adományozására kérte a kör tagjait. A következő évben pedig az olvasókörnek lehetősége nyílt a Gilányi iskolában lévő népkönyvtár használatára.42 A Csapókerti Református Olvasókör a negyvenes évek elején - mivel meg­felelő helyiséggel nem rendelkezett - könyvtárát a templom melletti lelkészi irodában helyezte el. Tevékenységét itt folytatta tovább: könyvtár órákat tartottak, könyveket osztottak az olvasókör tagjainak díjmentesen, csapókerti lakosoknak filléres haszná­lati díjért. A nehéz, háborús körülmények ellenére, igyekeztek gyarapítani könyvtá­rukat: a kultuszminisztériumtól egy népkönyvtárat kértek, 318 kötetes könyvtáruk kiegészítésére.43 Az Újvárosi úti Olvasókör könyvtárát Hegymegi Kiss Pál képviselő alapoz­ta meg azáltal, hogy alakulásakor kb. 100 kötet könyvet adományozott a körnek. 1927-ben széles körű akciót indítottak újabb könyvek beszerzése érdekében. Az olvasókör elnöke e tárgyban kérvényt intézett az Országos Közművelődési Tanács­hoz és a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz. Ezenkívül, mivel a körtagok között sok mezőgazdasági foglalkozású volt, a vezetőség arra törekedett, hogy a könyvtárat ilyen tárgyú könyvekkel is kiegészítsék. E cél vezérelte őket, amikor a Földművelés- ügyi Minisztériumhoz és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarához fordultak kérésük­kel. Törekvésük sikerrel járt, ugyanis a Földművelésügyi Minisztérium 1929-ben a kör részére egy 152 kötetből álló gazdasági népkönyvtárat adományozott, melyet nemcsak a tagság, hanem a kertségi lakosság is használhatott. Ily módon az olvasó­kör könyvállománya 1929-ben meghaladta a 400 kötetet, a 30-as évek második felé­ben pedig már 537 kötetből állt.44 40 41 42 43 44 HBMLX. 301.367. HBMLX. 301.98. HBMLX. 56. A Debreceni Boldogfalva Kertség Olvasóköre iratai 1929-1933 HBMLX. 301.52. HBMLX. 301. 231. Az Újvárosi úti és környéke Kispolgári Olvasókör iratai 1925-1930

Next

/
Thumbnails
Contents