A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében

végezni, mivel forrásaink a tagok egyharmadáról nyújtanak ilyen jellegű információkat. A 45 tagból 31 református, 11 római és 3 görög katolikus vallású volt.

A továbbiakban azokat a kertségeket és telepeket tekintem át, melyekben működtek ugyan olvasókörök, de tagjaik felekezeti megoszlásáról a tisztikari jegyzőkönyvek nem tudósítanak.

A Téglavető telep lélekszáma 1910-30 között ugrásszerűen emelkedett: 1910-ben még csak 612-en lakták, 1930-ban már 2165-en. A római katolikusok aránya 1930-ban 13 %, a görög katolikusoké 5 %, a reformárusoké 79,6 %, az izraelitáké pedig 1,3 %.

Debrecen gyorsan gyarapodó kertségei és telepe volt a Köntös- és Hatvan utcai kert valamint a Szotyori telep is, ahol az Újvárosi úti és környéki Olvasókör működött. 1930-ban ezen városrészek lakossága 2042. A reformátusok aránya kiemelkedően magas (81 %), a római katolikusoké 12,5 %, a görög katolikusoké 2 %, az izraelitáké 3 % volt.

A Boldogfalvai kertség népessége 1910-30 közötti időszakban másfélszeresére növekedett. Lakosainak száma 1910-ben 447, 1930-ban 1360. Az 1920-30-as népszámlálási adatok alapján a városrész római katolikusainak aránya 19 %, a görög katolikusoké 6 %, a reformátusoké 72 %. Izraeliták csupán 1930-ban fordulnak elő a népszámlálásokban, akkor is mindössze hatan.

A Kerekestelep és a környező 3 telep (Barcsay belső, Geréby, Vályi - Nagy telep) együttes népessége 1194 volt 1930-ban. A római katolikusok aránya 24,8 %, a görög katolikusoké 5 %, a reformátusoké pedig 68 % volt. A Geréby és Vályi - Nagy telepeken zsidók egyáltalán nem éltek, a másik két telepen is csupán 9-en.

A Hármastelepi Olvasókör tevékenysége a Bihari, Bozzay és Geréby telepekre terjedt ki. A három telep közül a legnépesebb a Bihari telep volt, lakosainak száma 1920-ban 1375, 1930-ban pedig már közel 2 ezer. A Bozzay és Geréby telepek összes népessége viszont 386 volt 1920-ban. A három telepen összesen 15 % a római katolikusok, 5 % a görög katolikusok és 76,5 % a reformátusok aránya. Izraeliták csak a Bihari telepen éltek, ott 2,6 % az arányuk.

Az olvasóköri tagság foglalkozások szerinti megoszlásáról a tisztikari és választmányi jegyzőkönyvek valamint a néhány tagfelvételi könyv tudósít. Összesen 1060 körtag foglalkozásáról készítettem kimutatást.

A tagság zöme a kispolgárság különböző rétegeiből került ki. Az egyik legnépesebb csoportot a kisiparosok alkották: a tagok 25 %-a (267-en) különféle iparos szakmát űzött. Közülük legtöbben (46-an) cipészek voltak, 26-an asztalosok, 22-22 a hentesek, lakatosok, kőművesek száma. Ezen kívül 16 fodrász, 14-14 tímár és szabó és 10 festő fordul elő.

A kiskereskedők száma 51 volt, többségük füszerkereskedő. Rajtuk kívül néhány szatócs, piaci árus és kereskedelmi alkalmazott is felbukkan a jegyzőkönyvekben.

A tagság másik népesebb csoportját az altisztek képezték, 405 ilyen foglalkozású tagot számoltam össze. Feltűnően magas volt közöttük a MÁV alkalmazottak száma: összesen 317 vasutas került ki az olvasókörökből. Jelentékeny számot értek el a postások, villamos kalauzok, valamint a fegyveres testületek altisztjei, a csendőrök, rendőrök is.

268 _______________Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben...