A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
262 Olvasókör Tagságának nagy része a Csapókertben lakott: 75 tagból 62-en . Heten a belvárosban vagy annak a kertséghez közel eső peremén éltek (Árpád tér, Nyíl, Kút utca), míg 6-an a Csapókért körüli telepeken (Katz, Cecília, Patay és Móricz) laktak. A kertségben lakók több mint fele (36-an) a Függetlenségi és 48-as Olvasókörhöz hasonlóan 3 utcában - Kinizsi, Kisfaludy, Jánosi - tömörült. Boldogfalva kertség Olvasókörének székhelye az Epreskert u. 11/b. sz. alatt volt. A kör tagjai 9 utcából kerültek ki. Az Epreskert utca lakói szinte mindannyian az olvasókör tagságához tartoztak, 33-an voltak tagjai az egyesületnek. Sokán laktak a Csóka, Úszó és Egyletkert utcákon is. Néhányan viszont más kéltségekben (Homokkert, Tégláskert) és a belvárosban éltek. A Kerekestelep és környéke Polgári Olvasókör a gr. Leiningen u. 17.sz. alatt működött. Az egyesület a kör helyiségeit Jakab Zsigmondtól és feleségétől bérelte. Jakab Zsigmond 1930-ban a városi tanácstól engedélyt kért olvasó- és tanácskozó terem építésére.33 Minden bizonnyal ekkor épült fel az olvasókör céljára szolgáló nagyterem, beépített színpaddal, egy kisebb terem és a ruhatár. A kör négy telep lakosságára terjesztette ki tevékenységét: a Kerekes, Geréby, Vályi - Nagy és a Barcsay telep belső részére. A tagok többsége a telepek fő utcáin lakott: a Kerekes, Rudolf, Szávai Gyula, Leiningen és Monostorpályi utcákon. A Tégláskerti Olvasókör székhelyét illetően kétféle információ áll rendelkezésünkre. Több irat azt tanúsítja, hogy a kör a Balaton u. 26. sz. alatt működött. Viszont a feloszlatási iratokból az derül ki, hogy az egyesületnek volt a Gulyás u. 13. sz. alatt egy 140 négyszögölön fekvő háza udvarral. A kör tagjai a Tégláskert 6 utcájában laktak: legtöbben a Balaton és Szepesi utcákban (47-en) valamint a Basahalom, Balogh Mihály, Gulyás és Kanális utcákon. A Téglavetői Református Olvasókör a Pósa u. 37. sz. alatti Református Gyülekezeti Házban folytatta tevékenységét. A város tulajdonát képező telket a református egyház ingyenesen kapta meg. A kikötés az volt, hogy a Gyülekezeti Otthont 1933-ban fel kellett építeni.34 Az olvasókör tagjainak lakóhelyére vonatkozóan az 1936-os tisztikar nyújt eligazodást. Ez azt mutatja, hogy a tagok a Téglavető területén szétszórtan, 10 utcában laktak. Az Újvárosi úti és környéke Kispolgári Olvasókör özv. Agárdi Gyuláné vendéglőjében, az Újvárosi u. 16. sz. alatt bérelt egy helyiséget. Ez a helyiség nem volt alkalmas nagyobb összejövetelek, előadások rendezésére. Ezért az olvasókör megegyezett a vendéglő tulajdonosával abban, hogy az udvaron nyári mulató helyiséget építtetnek, melyhez a faanyagot az egyesület szerzi be.35 Az olvasókör az Újvárosi úton és az ezen utca két oldalán elterülő Köntöskertben ill. a Hatvan utcai kertben és a Szotyori telepen működött. A Köntöskertben a kör tagjai 4 utcában laktak (Töhötöm, Köntösgátsor, Bezerédy, Szabolcs), a Hatvan utcai kertben 3 utcában (Halastó, Gyepűsor, Gohér) valamint a Szotyori telepen. A Vargakerti Olvasókörnek a Közép u. 3. sz. alatt saját háztulajdona volt, amely a következő helyiségekből állt: nagyterem, olvasószoba, üveges veranda, Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben... 33 Debrecen Polgármesteri Hivatal Mikrofilmtár, Debrecen város ingatlanvagyon leltára hrsz. 12346/2. 34 Uo. K/II. 26. törzskönyv 35 Tóth András: im. 18. oldal
