A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
253 Az alakuló közgyűlés egyik lényeges kérdése az alapszabályzat megalkotása és elfogadása volt. Ez azért volt fontos, mert az olvasókörök tényleges működésüket addig nem kezdhették meg, amíg alapszabályukat a belügyminiszter nem láttamozta. Boldogfalva kertség olvasókörének elnöke levelében azzal a kéréssel fordul a polgármesterhez, hogy az olvasókör alapszabályait terjessze a belügyminiszterhez jóváhagyás céljából, és közbenjárásával eszközölje ki, hogy azt minél előbb kézhez kaphassák, a kör minél hamarabb megkezdhesse működését. A polgármester az olvasókör kérését a főispánhoz továbbította és tolmácsolta a rendőrség értesülését, miszerint a kör alapító tagjai és tisztikara ellen sem erkölcsi, sem politikai kifogás nem merült fel. Ezért „az egyesület megalakulását - tekintettel annak közérdekű céljára - magam részéről közérdekből indokoltnak tartom.” A belügyminiszter leiratban értesítette a polgármestert, hogy az olvasókör alapszabályait láttamozta, melyet a polgármester tudomásul vett és elrendelte az olvasókör nyilvántartásba való felvételét.13 Az alapszabály általános rendelkezései között tüntetik fel a kör lényeges adatait: a nevét, székhelyét és működési területét, hivatalos nyelvét és az egylet pecsétjének leírását. Ezt követően az alapszabály az egyesület célját határozta meg. A polgári és kispolgári jellegű olvasókörök elsősorban a társas élet ápolását, a közművelődés terjesztését és az önképzést emelik ki céljaik között. A Kisbarcsay - Wolafka telep és környéke Kispolgári Olvasókör alapszabályzatából: „Az egyesület célja a tagok között a hazafias felfogások és a társas élet ápolása, a közművelődés terjesztése, kapcsolatban az önképzéssel. Általában az olvasókör működési területén a tagok gazdasági és kulturális érdekeinek szolgálata, a politikai tevékenység teljes kizárása mellett.”14 A politikamentességet általában minden olvasókör hangsúlyozta, így a Vargakerti Olvasókör is megfogalmazta: „Az egyesület társadalmi alakulás, napi és pártpolitikával, valamint felekezeti kérdésekkel nem foglalkozik.”13 A Csapókerti Függetlenségi és 48-as Olvasókör célja az, hogy „a Csapókért minden, de főleg középosztályű polgára a kor igényelte művelődési előhaladottság színvonalára emelkedjék, s e célt társalgás, másrészről hasznos könyvek s hírlapok olvasása, mint eszközök által kívánja elérni.”16 Céljaik elérésére hasonló eszközöket sorol fel a Tégláskerti Olvasókör is: „tagjai részére alkalmas helyiséget tart fenn, ahol rendszeres összejöveteleket tart, melyeknek tárgya hazafias, ismeretterjesztő előadások, felolvasások tartása. Az egyesület tagjai részére napi, közgazdasági és szépirodalmi lapokat tart, esetleg dalkört és könyvtárat szervez, melyet a tagok díjtalanul használhatnak.”17 Ugyanakkor a református olvasókörök céljaik között „a vallási - erkölcsi életnek református szellemben történő gyakorlását” is megfogalmazzák, a „felekezeti türelmetlenség kizárásával”, valamint további céljuk - ahogy a Nyilastelepi Református Olvasókör alapszabályzata fogalmaz - „a társadalmi életnek kedélyessé tétele, az Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 13 14 15 15 17 HBMLX. 301, 16. HBML X. 301, 367. A Kisbarcsay-Wolafka lelepi Kispolgári Olvasókör iratai 1928-1948 HBMLX. 301. 222. HBMLX. 301. 52. HBML X. 301. 98. A Debreceni Tégláskerti Olvasókör és Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre iratai 1925-1950
