A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
246 nyugdíjbizottságba Komlóssy Arthur városi főjegyzőt és Nemes Kálmánt választotta be. A bizottság elnöke a királyi tanfelügyelő és orvosa a törvényhatóság tiszti főorvosa. A nyugdíjbizottság tulajdonképpen a népiskolai hatóságokról szóló 1876: XXVIII. t. c. és a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 1905. évi 70.000. számú körrendeletének megfelelően a törvényhatóság területén a tanítók nyugdíjba lépésének szükségességét és jogosságát bírálta el.29 A közigazgatási bizottság adóügyi albizottságát a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t. c., illetve a törvény végrehajtására kiadott 100.000/1912. számú pénzügyminiszteri rendelet szerint alakították meg. Az évenként megválasztott albizottság elnöke például 1915-ben Domahidy Elemér főispán, tagjai pedig Nagy József pénzügyigazgató, vagy helyettese, Márk Endre polgármester, vagy helyettese dr. Magoss György tiszti főügyész, a közigazgatási bizottság által választott rendes tagok dr Balkányi Miklós, dr. Fejér Ferenc, Kovács József, Tóth István és póttagok Komlóssy Dezső, dr. Bacsó Dezső. A közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága fellebbviteli hatóság, amely másodfokon dönt az adófelszólamlási bizottság hatáskörén kívül eső, korábban másodfokon a közigazgatási bizottság ügyköreihez tartozó egyéb egyenes adónemek esetén. Például a kivetett földadó, házadó, tőkekamat és járadékadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti- és jövedelemadója, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kifizetett igazgatási, felügyelőbizottsági és napibiztosi járandóságok után járó általános kereseti és nyereményadójogosságára és mérvére nézve.30 Az 1913. évi XIV. t. c. és a végrehajtása tárgyában kiadott 1184/1914. V. K. M. rendelet szerint a közigazgatási bizottság az 1916. január 5-i ülésén két évre megalakította az országgyűlési képviselőket választók írni-olvasni tudását igazoló bizottságot. Az írni és olvasni tudás ugyanis feltétele a választói jogosultságnak. Az állandó bizottság, vagy szükség esetén bizottságok elnöke Márk Endre polgármester, alelnökei Szabó Kálmán, dr. Varga Elemér tiszteletbeli főjegyző tanácsnokok, valamint dr. Csűrös Ferenc tanácsnok, tisztviselő tagok pedig Komáromy Antal nyugalmazott városi pénztárnok, Illésy Gyula nyugalmazott rendőrfogalmazó és Körner Gyula lovas rendőr felügyelő, a tanerők közül pedig Barcza Barna, Polszter Adolf és Kuti Zsigmond igazgatótanítók.31 A közigazgatási bizottság a rendszeresen megalakított küldöttségek, választmányok és albizottságok mellett tagokat delegált a törvényhatóság már említett állandó közegészségügyi bizottságába éppúgy, mint az 1884. évi XVII. t. c. alapján megalakított ipartanácsba. 1898-ban a debreceni kereskedelmi és iparkamara részéről rendes tagoknak Zádor Lajos kereskedőt, Serli Ede órásiparost, póttagnak Szent- királyi Tivadart, illetve Szikszay Lajos építészt jelölték ki. A közigazgatási bizottság november 5-i ülésén a földművelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter 1884. évi rendelete értelmében egy évre rendes tagoknak Mayer Emil gőzmalmi igazgatót, Jóna Dániel lakatost, póttagoknak Stieber János cipészt és Szedleill József szabót titkos szavazással az ipartanácsba megválasztotta. A polgármester által vezetett Öl veti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási... 29 HBML IV. B. 1414/b. 21. d. 320/1899.; Magyarországi Rendeletek Tára, XXIX. évf„ 1905., 1045. Magyar Törvénytár, 1909. évi törvényczikkek, 214.;Debreceni bizottsági névjegyzék i. m. 74.; Magyarországi Rendeletek Tára 1912. 1893. 31 Magyarországi Rendeletek Tára 1914, 1371.; HBML IV, B. 1414/b, 41. d. ХГУ. 55/1918.
