A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
245 goknak küldi ki. Az erdőtörvény 26. §-a szerint a királyi erdőfelügyelő az albizottság véleményező tagja lett. A törvényhatósági bizottság közgyűlése pedig saját képviselői közül rendes tagnak Laky Lajost és Vásáry Istvánt, póttagnak Búzás Eleket és Nagy Józsefet beválasztotta. Az erdőrendészeti albizottság első fokú hatóság volt, fellebbezés esetén, másodfokon a földművelés, ipar és kereskedelmi miniszter döntött. Az erdőtörvény második címében foglalt erdei kihágási ügyekben a közigazgatási bizottság által a 120. § előírása alapján megalakított erdőkihágási másodfokú bíróság döntött, amelybe a már említett augusztus 5-i ülésén Miskolczy Lajos főispánt elnöknek, rendes tagnak Simonffy Sámuelt és Nemes Kálmánt, póttagnak pedig Fráter Imrét és Steinfeld Antalt választotta meg. A megalakuló bíróságot bővítette a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül Nánássy Ferenc, Buday József rendes és Kola János, Medve Kálmán póttagokkal.26 A társas bíróság üléseire a királyi ügyész is meghívásra került. A bírósággal kapcsolatosan meg kell említeni, hogy Debrecenben az első fokú erdei kihágási bíróság a kapitányi hivatal volt. Bogdány Imre városi alkapitány a földművelés, ipar és kereskedelmi minisztérium utasítására el is készítette az 1881. évi erdei kihágások kimutatását, amelyben 16 esetet regisztrált 81 forint 10 krajcár okozott kárral. Ezek közül a legnagyobb kárösszeg 39 ft 60 kr, Jobbágy János és Kis János acsádi lakosok által a Külső Gúton elkövetett „faorzás”, amelyet illetékesség miatt a nagykállói járásbírósághoz tettek át. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közti jogviszonyról szóló 1898. évi II. t. c. 72. §-a a kihágások megtorlását és a 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések másodfokú elbírálását az erdőkihágási bíróság feladatává tette. Az ügymenetre példaként szolgáljon Szabó Józsefnek Bakos János elleni munkáspere. Az első fokú határozatot Király Gyula tanácsnok hozta meg, eszerint az alperest 38 korona munkabér megfizetésére kötelezte. Ezt a döntést a másodfokú elbírálásra alakított albizottság az 1905. augusztus 5-i ülésén megerősítette. Miután két megegyező határozat született az ügyben, a továbbiakban nem lehetett fellebbezni. Ellenkező esetben harmadfokon a földművelésügyi miniszter döntött.27 Az 1913. évi X. te. alapján alakult meg a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, amelynek 1915-ben Domahidy Elemér főispán volt az elnöke, helyettese pedig Márk Endre polgármester. A törvény 70. §-a - a közigazgatási bizottság saját soraiból, vagy ezen kívül álló egyének közül - két mezőgazdasági és két erdő- gazdasági szakember megválasztását írta elő, így került az albizottságba gróf Degenfeld József, dr. Magoss György tiszti főügyész, Rickl Antal és Komlóssy Dezső. A gazdasági albizottság ülésein véleményezési, de nem szavazati joggal részt vehetett az erdő-felügyelőség és a gazdasági felügyelőség egy-egy tagja. Vagyis az 1913. évi X t. c. az erdészeti ügyek intézését az erdőrendészeti albizottság hatásköréből az új albizottság hatáskörébe utalta.28 A közigazgatási bizottság 1899. augusztus 5-i ülésén - a királyi tanfelügyelő előterjesztésére - az országos tanítói nyugdíjintézet tagjait felülvizsgáló tanítói Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 26 HBML IV. B. 1414/b. 37. d. XI. 1880.; Magyar Törvénytár 1879. évi törvényezikkek, 110-111. 27 HBML IV. B. 1414/b. 37. d. XI. 1880.; Magyar Törvénytár: 1898. évi törvényezikkek, 17.; IV. B. 1414/b. 32. d. VII. 1905. 2* Debreceni bizottsági névjegyzék i.m. 70.; Magyar Törvénytár: Az 1913. évi törvények gyűjteménye, 223.;HBML IV, B. 1414/b. 33. d. IX. 565/1916.; uo. 32. d. VII. 1905. ____________________
