A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
244 miniszter 1873-as rendeletére, amely a gőzcséplő és gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása érdekében a rendőrség hatáskörét írta elő - úgy határozott, hogy a gőzkazánok megvizsgálása a jövőben a városi főkapitánynak, vagy helyettesének közreműködésével történjen, a bizottság korábban kiküldött tagjának mellőzésével. Azzal az intézkedéssel, amely a vizsgálatot az államépítészeti hivatal feladatává tette, nem jelentette azt, hogy a közigazgatási bizottság hatásköre megszűnt ezen a területen.24 25 Utalva az állami szakhivatalok vezetőiről szóló részre, végérvényesen 1902-ben került ez az ügykör az újonnan alakított iparfelügyelőség hatáskörébe. A közigazgatási bizottság az állami út felülvizsgálatára évente küldte ki az államépítészeti hivatal vezetőjét, a szakterület előadóját és saját tagját. A közmunka és közlekedési miniszter 1877. szeptember 13-i leiratában rendelte el a Debrecen város területén átvonuló fehértemplomi államútra kiszállított kavics átvételét, amely október 4-én Boros Frigyes királyi országos építészeti felügyelő, a közigazgatási bizottságot képviselő Orosz János királyi mérnök és Vecsey Imre közreműködésével meg is történt. 1915-ben jogutódként működött a közigazgatási bizottságnak az állami közutak építését ellenőrző albizottsága, melyet a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t. c. és az 1892-es kereskedelemügyi miniszteri rendeletek által előírt teendők ellátására alakítottak. Az 1883. évi XV. t. c. 12. §-a szerint az útadó egyénenkénti kivetése elleni felszólamlások elintézésére alakult meg az útadó-felszólamlási küldöttség. A kereskedelemügyi miniszter leirata alapján a közigazgatási bizottság egy évre 1891-ben is megválasztotta a küldöttséget, amely Dégenfeld József főispán elnökletével Fráter Ferenc, Nemes Kálmán, Tóby István bizottsági tagok és Szunyoghy Sándor királyi pénzügyigazgató közreműködésével működött. Az ügykör tekintetében érdekes esetről számol be egy 1905. március 1-én kelt bírósági végzés. A magyar királyi közigazgatás bíróság tárgyalta az alsó szabolcsi tiszai ármentesítő társulat terhére 1902-ben előírt törvényhatósági útadónak törlése iránti ügyét. A bíróság a panaszolt közigazgatási határozatot megsemmisítette és a társulat felszólamlásának érdemi elbírálására az ügyet a közigazgatási bizottság felszólamlási küldöttségéhez áttette. Az ügyben tehát sem a bíróság, sem a közigazgatási bizottság teljes ülése nem volt illetékes, kizárólag az adófelszólamlási küldöttség. Az 1879. évi XXXI. számú erdőtörvény 25. §-a előírta, hogy a közigazgatási bizottság első fokú erdőrendészeti hatóság, azaz a Debrecen város birtokában levő erdők közül a Nagyerdő, Apafa, Monostor, Haláp, Bánk, Fancsika, Рас, Nagycsere és Ohat községi erdőkre kiterjedően: Őrködik az erdők kezelésénél a törvény és a miniszteri rendeletek, illetve a gazdasági terv betartására; a törvényellenes cselekményeket azonnal betiltja; felesketi az erdőtiszteket; intézkedik az erdőégés és az erdei rovarok pusztításainak megakadályozása iránt; az erdők állapotáról a törvény- hatóságnak évente jelentést készít. E feladatok végrehajtására a 26. paragrafus alapján, illetve a földművelés, ipar és kereskedelmi miniszter utasítására a közigazgatási bizottság 1880. augusztus 5-i ülésén arról döntött, hogy a háromtagú erdőrendészeti albizottságba elnöknek Sápy Sámult, Ármós Bálintot és Dalmy Károlyt rendes taÖl veti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási... 24 HBML IV. B. 1414/a. l.k. 113/1876.; IV. B. 1414/b. 28. d. VII. 4/1881. 25 L. Debrecen bizottsági névjegyzék i.m. 65.; HBML IV. B. 1414/b. 30. d. VII. 1/1891., uo. 21. d. V. 60/1904.
