A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
238 A közigazgatási bizottság a törvényhatóság vagyonkezelését kivéve valóban az egész közigazgatást átfogó testületté vált, amely éppen az állami tisztviselők és közülük a főispán meghatározó szerepe miatt az államérdek érvényesítését szolgálta. Az 1876. évi VI. t. c. a közigazgatási bizottság létrehozásával nemcsak a törvényhatóság, de a középfokú állami szervek önállóságát is csökkentette. A törvény ugyanis a bizottságot jelölte meg az állami intézmények közvetlen felügyelő és irányító testületének azáltal, hogy a minisztériumok csak a bizottság határozathozatala után gyakorolhatták az állami felügyeletet. A főispán és távolléte esetén helyettese a polgármester ily módon kézbe vehették a középfokú állami szervek irányítását. A törvény rendelkezése tehát megszüntette a középfokú állami szervek közvetlen fegyelmi függését a miniszterektől. Ez alól kivétel volt a királyi adófelügyelő, aki ellen a pénzügyminiszter közvetlenül is kezdeményezhetett fegyelmi eljárást. A törvényi szabályozás a közigazgatási eljárás decentralizálását jelentette, s ez végső soron a minisztériumok tehermentesítését is jelentette.b Öl veti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási... A közigazgatási bizottság, mint operatív szerv A közigazgatási bizottság az ügyek zöménél, különösen első fokú határozat hozatalánál kollektív testületként döntött. Az 1876. november 6-án tartott ülésen az előzőleg megbízott küldöttség megfelelő előkészítése után jóváhagyta a saját ügyrendjét, eszerint minden hó első hétfőjén délután három órakor tartották a rendes üléseket. Rendkívüli ülések összehívására is sor került, ilyen esetben gondoskodtak a bizottsági tagok meghívásáról. A rendes ülések havi időpontját még 1877. januárjában 5.- re tették, hogy a szakelőadóknak legyen elég ideje a havi jelentések elkészítésére. Ünnepnap esetén, a következő napon tartották az üléseket.15 16 A közigazgatási bizottság összehasonlítva a törvényhatósági bizottsággal valóban egy operatív testületté vált, hiszen gyakran ülésezett és messze kisebb létszámmal működött, tehát rövid idő alatt mozgósítani lehetett. Hatékonyságát csak növelte, hogy az ülésekről történő távolmaradást a bizottság elnökének előzetesen csak megfelelő indoklással lehetett bejelenteni. 1879. szeptember 5-én például a bizottság üléséről indokolatlanul elmaradt Dalmi Károlyt és Jámbor Ferencet a törvényhatóság közgyűlésének bejelentették. Ez súlyos szankciót vonhatott maga után, mert például egy féléves elmaradás a tagsági viszony megszűnésével járt. A bizottság plenáris ülésein a közigazgatási ágak vezetői kötelesek voltak a hatáskörükhöz tartozó ügyek állapotáról részletes havi jelentést készíteni. Az 1876. évi VI. t. c. 64. §-a kötelezte a közigazgatási bizottságot féléves jelentés készítésére, amelyet a miniszterelnöknek kellett felterjeszteni. A testület az 1879. július 5-i ülésén határozott úgy, hogy a bizottság szakelőadói a félévi jelentés összeállításához szükséges anyagot minden félévet záró és azt követő hónap 15-ig adják le a bizottság jegyzőjének, aki a belügyminiszter által megadott szempontok és a mellékelt táblás kimutatások szerint elkészített közigazgatási beszámolót 20-ig volt köteles 15 Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp., 1976. 117-123. /A továbbiakban 1. Sarlós i. m./ 16 HBML IV. B. 1414/a. l.k. 1876. nov. 6.: 6„ 7. sz.; uo. 1877. jan. 2.: 3. sz. _________________________
