A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Antal Tamás: A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története
224 zetmérföld 226 397 lakossal, a beregszászi 132 négyzetmérföld 311 861 lakossal és a zilahi 65 négyzetmérföld 170 042 lakossal, azaz teljességgel 626 négyzetmérföld és 1439662 lakos jutott volna a debreceni táblára, amely az ország népességének éppen egy tizedét jelentette.45 Az „észak-keleti Magyarország társadalmának színe-javából álló deputá- ció”46 február 18-án tért haza azzal, hogy küldetésének a pesti lapok véleménye szerint is sikerrel tett eleget. A valóban hatásos fellépés első eredménye ott mutatkozott meg, hogy a Budapesti Újság február végén már arról számolt be, hogy Nagyváradon és Debrecenben is lesz tábla az igazságosság kedvéért. Március derekán már oly hírek szárnyaltak, hogy Nagyváradon nem is lesz semmi. Végül április elejére biztos forrásból tudni lehetett, hogy a kormány elfogadta a királyi táblák helyeit, s ebben a jegyzékben Debrecen és Nagyvárad is szerepelt.47 Teljesen biztossá a hír természetesen csak májusban, a törvényjavaslat képviselőházi elfogadásával válhatott48, amelyben Szilágyi Dezső hangsúlyozta: „nem lehet kételkedni abban, hogy az igazságügyi organisatiót véve, helyes és természetes székhely Debrecen”.49 „Megmozdult tehát a debreceni társadalom - írta a Debreczen. - Felébredt letargikus álmából, s ébredése olyan volt, hogy maga után vonta az egész országrész eleven mozgalmát.”50 A kéthónapi fáradozás eredményeként Debrecen szerepéről nem is merült fel vita sem az igazságügyi bizottságban, sem a plenáris ülésen.51 „Elhitték nekünk, hogy a magyar culturának Debreczen erős vára lesz”. Ezen mozgalmi lelkesültségtől vezérelten a város új közéleti fórumot is szervezett Csokonaikor néven, amely április 27-én alakult meg a városházán.52 53 A következő feladatot a tábla mielőbbi megfelelő ideiglenes elhelyezése jelentette, evégből már május idusán tanácskozni kezdett az állandó bizottság, s a közgyűlés hamar el is határozta, hogy megvásárolja a debreceni 2461. számú telekkönyvben A I. 2608/a hrsz. alatt felvett, s egyébként Nemes Gáborné Jéger Paulina tulajdonát képező „Korona” éttermet 60 000 ft-ért, s ha szükséges mellette a leányiskolát is. 120-an igennel voksoltak, csupán négyen ellenezték a döntést51. Azonban hamarosan kiderült, hogy a sietség idejekorai volt: a tervekkel ellentétben nem 1890 novemberében, hanem csak a következő év tavaszán lép hatályba a decentralizáció, mivel számos város nem tudott a rendelkezésre álló idő alatt megfelelő ideiglenes helyiségeket biztosítani (!). Ami Debrecent illette, a polgármester közbenjárására az igazságügy-miniszter végül elfogadta júliusban a kijelölt épületeket54. Antal Tamás: A Debreceni Királyi ítélőtábla felállításának... Db. 1890. február 17. (33. szám) 1. p. 46 Hajdú-bihari Napló. 2002. július 6. (156. szám) 7. p. 47 Db. 1890 április 5. (67. szám) 2. p., április 12. (71. szám) 2. p. 48 A te. szentesítést nyert 1890. június 5-én., tárgyalták 1890. május 2-től május 9-ig. PN május 2. (120. szám) esti kiadás 1. p. , május 9. (127. szám) esti kiadás 1. p. 49 Országgyűlési képviselőházi napló 1887-1892. XVIII. 100. p. 50 Db 1890. április 21. (77. szám) 1. p. 51 PN 1890. április 22. (110. szám), I. p., április 27 (115. szám) 1. p., május 3. (121. szám) 1. p. , május 5. (123. szám) 1. p., május 7. (125. szám) 1. p. 52 Db 1890. április 24. (80. szám) 1. p„ május 1. (85. szám). 2. p. 53 HBML IV. B. 1403/a. 11. k. 1890:87. 54 Db. 1890. június 11.(111. szám) 2. p. .július 19. (138. szám). 2. p.
