A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Antal Tamás: A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 215 A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története Antal Tamás A KIRÁLYI TÁBLÁK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A kerületi táblákat megszüntető 1868. évi LIV te., a polgári törvénykezési rendtartás (Ptrt), a 3. § a) pontjában új másodfokú fórumrendszert hívott életre: a döntően írásbeli pervitelnek megfelelően centralizálta a jogorvoslati fórumokat, s az egész ország területére - Erdély kivételével, mivel ott Marosvásár­helyt állítottak fel táblát - Pestet, 1872-től Budapestet1 jelölte meg királyi ítélőtábla székhelyéül.* 2 A kialakított struktúrát valójában csak provizórikusnak szánták addig is, amíg az első fokú bíróságok szervezése meg nem történik, azonban az 1871. évi XXXI. te. hatályba lépése után a másodfokú szervezettel mi sem történt.3 Változat­lan állapotban igyekezett - valójában egyre kevéssé - megfelelni a kor igényeinek. A szóbeliség és közvetlenség elvének terjedése azután áthatotta a kodifikációs tö­rekvéseket is: a készülő és tervezett eljárási törvények megalkotás előtt a bírósági szervezet újabb reformja nélkülözhetetlenné vált. Legégetőbb szükség a másodfokú fórumok átszervezésében mutatkozott, mivel a budapesti királyi ítélőtábla sehogyan sem tudta behozni ügyhátralékát. Ösz- szesen 202 ítélőbírával dolgozott 1889-ben, s évi ügyfélforgalma 104 615 és 125 791 ügydarab között váltakozott, amely egy bírára évenként több, mint ötszáz ülést rótt. Illetékességi területe 4.068 négyzetmérföld volt, 12 637 699 lakost foglalt ma­gába, valamint 53 törvényszéket és 318 járásbíróságot, teljességében 1437 első fokú ítélőbírót.4 Lásd a Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és szervezéséről szóló 1872. évi XXXVI. tc.-t! 9 * A bírósági szervezet reformjáról lásd Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875. Budapest, 1982. Az első folyamodású bíróságok rendezéséről szóló 1871. évi XXXI. te. 4 Az 1890. évi XXV. törvénycikk indokolása. A továbbiakban Miniszteri Indokolás. Forrás: Corpus Juris Hungarici CD-ről WordPerfect szerkesztőprogrammal átformázott szöveg, 9-es betűmérettel, 1,7. alsó margóval. 1. p.

Next

/
Thumbnails
Contents