A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története
210 A debreceni járásban is mint máshol kialakult szokás, hogy a járási tűzoltó versenyt minden évben a járás más-más községében rendezik. Ez azért jó módszer, mert a községi tanács a községi tűzoltó testület munkájára fokozottabban odafigyel, hogy a verseny alkalmával minden meglegyen, a megérkező járási vezetők a községi tűzoltó munkában hibát ne találjanak, mert az a tanács munkáját is minősíti. A dorogi tűzoltóegylet a járási versenyen minden évben részt vett, sőt amikor volt úttörő tűzoltó raja, azokat is benevezte. Az 1972. évi beszámolóban vetődött fel először egy tűzoltó kocsi beszerzésének gondolata, melynek megvalósítása csak a jövő évek feladata lehet. Saját tűzoltó kocsi nélkül komolyabb tűz esetén csak a szomszéd városok (Hajdúnánás, Hajdú- böszörmény) tűzoltó kocsija jöhet számításba az ütőképes tűzoltásnál. Az alapos nyári tűzvédelmi munkára való előkészülethez a tsz-ektől az önkéntes tűzoltóság kérje be a nyári felkészülési tervet, ennek alapján eredményesebb segítséget és ellenőrzést tudnak végezni, de ugyanakkor minden termelőszövetkezeti tűzoltó egységet is alaposabb tervező munkára késztetnek 1973. évi vb ülésen Pallagi János, a helyi Petőfi Tsz elnöke, vb tag arról szólt, hogy véleménye szerint változás állt be a termelőszövetkezeti tűzvédelemben. Ha jól működő és jól képzett szövetkezeti tűzoltó raj működik, elsődleges lehet a rájuk való támaszkodás, mivel ők ott együtt dolgoznak, riasztásuk egyszerű, helyismeretük alapos. A munkahely is, a tűzoltó raj is értelmét látja a kiképzésnek, továbbképzésnek. Feladatként jelentkezhet az üzemi felszerelés kiegészítése, gyarapítása, nagyobb tűz esetén pedig a helyi tűzoltó testület és a szomszéd városok tűzoltó kocsijának riasztása.. A tűz elleni védekezésnél, tűzoltásnál a tsz növényvédő, önjáró gépei is jól használhatók fecskendezésre, hisz ezek szórófejesek. A község területén épített új közintézmények, lakóházak műszaki bejárásánál a tűzoltóságot is meg kell hívni, hogy tűzvédelem szempontjából megfelelően készüljön el az épület. A tűzvédelmi bizottság pedig tárgyalja meg egy-egy munkahely tűzvédelmi helyzetét, az elmondottakat jegyzőkönyvbe rögzítsék, meghatározva a feladatokat is. A községi önkéntes tűzoltó egyesület minden évben kapott kisebb-nagyobb összeget vagy a felszerelés, vagy a ruházat bővítésére, a szertár vagy klubszoba karbantartására. A Hajdú-Bihar Megyei Tanácstól 1974-ben 100 000 Ft-ot kaptak a szertár és klubszoba felszerelésének gyarapítására. Ez egyben azt is igazolta, hogy a megyei tanács is elégedett a Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltó Egyesület munkájával. Létszámuk 1975-ben 47 fő. Ebből aktivizálható 28 fő Idősebb pártoló tagok 19 fő Az egyesületet 5 fős vezetőség irányítja, 1975-ben elkészítették és elfogadták az egyesület új alapszabályát. Az egyesület munkáját segíti a községi tűzvédelmi bizottság. Az testület parancsnoka szólt a napi munkáról, az ügyelet szervezésről is. A napi feladatra csak a községben dolgozó tagokat lehet beosztani, akik máshol dolgoznak csak a hétvégi programokon, év végi közgyűlésen tudnak részt venni, ez is magyarázza az aktivizálhatók számát - magyarázta a helyzetet Némeczki János parancsnok. Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története
