A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története
189 működéséhez szükséges anyagiak biztosításától a képviselőtestület nem zárkózik el. A főbíró a tűzoltó egylet parancsnokát felkérte, hogy hasonló beadványt az 1904. évre szóló költségvetés elbírálása alkalmával megismételni szíveskedjék, amikor a képviselő testületnek módjában áll a javadalmazás felemelése tekintetében határozni." 1904. márciusában Szél Sándor és Ancsán János beadvánnyal fordultak a képviselőtestülethez a tűzoltó egylet megbízásából, hogy a zászlóalapba befizetett 40 koronát szíveskedjen megtéríteni. A képviselőtestület ezt meg is tette, de felszólították a főparancsnokot, hogy az egylet nevében ne a tagok írják alá a beadványt, hanem a testület felelős vezetője, mert ő felelős az egylet munkájáért. Ezt joggal elvárja a község vezetése. 12 A községi közgyűlési jegyzőkönyvekben szinte minden évben szerepel a tűzoltó eszközök javításának, vagy pótlásának ügye a számlák kifizetése miatt. A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet 1905-től 1941-ig nagyon pontosan vezette az egyleti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv részletesen foglalkozik az egyesület munkájával, tagjaival, a tagság összetartásával, közös szórakoztató rendezvények szervezésével. A célok között szerepelt az egylet segélyalapjának létrehozása, a rászorultak segélyezése, ennek érdekében 1911-ben kidolgozták a segélypénztár alapszabályát. A Hajdú megyei alispán 5240/1907. sz. körrendeleté a községi tűzoltóknak baleset elleni biztosítás tárgyában jelent meg, mely akkor érvényes ha a tűzoltókat tűz oltása közben baleset éri. Ezt a biztosítást a tűzoltó egyletet fenntartó községi pénztár fizeti az esetleges baleset szenvedése utáni kárpótlásként a tűzoltónak, halála esetén a hátramaradt családnak. A rendelkezést a testület elfogadta, és utasította az illetékes hivatalt, hogy Fazekas Géza tűzoltó főparancsnoknak a biztosítás végrehajtási utasítását másolatban juttassa el. 13 1917. áprilisában a községi tűzoltóparancsnok beadványában a képviselőtestülettől község tulajdonát képező, de az önkéntes tűzoltó egylet használatában lévő szívó-nyomó szivattyú mások általi használatról szabályozást kért. A testület döntése szerint ezen túl szívó-nyomó gépet a gőzmalmok csak úgy vehetik igénybe, ha annak használatáért minden egyes esetben 10 koronát fizetnek a kivitel előtt a községi pénztárba. A lakosság pedig a szivattyú használatáért az eddigi 4 korona helyett 6 korona használati díjat köteles fizetni. A városgazda csak a befizetés után adhatja ki a szivattyút a tűzoltó főparancsnok rendelkezése alatt álló önkéntes tűzoltónak, aki a kivitelnél, beszállításnál köteles közreműködni. A rendelkezésről a városgazdát és a tűzoltó főparancsnokot egyaránt értesítették. 14 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX Az I. világháború után Hajdúdorog főjegyzője az 1922. júniusi közgyűlés elé terjesztette Dr. Oláh Imre tűzoltó főparancsnok kérelmét, melyben visszakérik a régi egyesületi helyisé11 U. o. V B. 191/a. 1. Közgyűlési jkv. 1903-1908. 19.p. 18/565. sz. 12 U. o. 26. p. 59/1715. sz. L’ U.o. 1907. szept. 25. 233/6018. sz. 14 U.o. V.B. 191/a. 4. 1917.ápr. 11.430-43 l.p. 32/430.SZ. _______
