A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
178 egy német nyelvtant.68 A tanárokról készült jelentés szerint Osterlamm Lőcsén és Losoncon a helvét hitvallású evangélikus lyceumban tanult.69 * Ezzel megoldódott a német tanszék kérdése. Igaz, hogy az intézményben - a tanrendek tanúsága szerint - nemcsak ő tanított németet. Osterlamm ügyében már 1852. október 13-án a superintendens levelet írt Poroszlay Frigyes polgármesterhez, az iskola főgondnokához. „... A tanító személyeket illetőleg. Osterlamm Ernő úr, mint a Szártori-féle alapítványi tanszékre már a múlt január 26- án.7ü s több napjain tartott egyházkerületi [értekezleten] megválasztott tanár, addig is, míg majdan forma szerinti meghívása történhetnék, haladék nélkül alkalmazandó lesz, ideiglenesen a VII. és VIII. gymnasiumi osztályokban a természettan és bölcselet némelly oda tartozó részeinek és a német nyelvnek tanítására...Osterlamm Urnák ugyan az illető végrendelet értelmében, olly fizetés adassék amiilyen főiskolánkban a’ legnagyobb tanári fizetés, következéskép a 750 pengő forinton kívül szállásbér,- a mennyiért illendő lakhelyet fogadhat. - és nyolcz öl fa: mindezeknek a’ budai vendéglő haszonbéri jövedelméből... [kellene fizettetniük.]71 A német nyelv oktatására más magyar anyanyelvű tanárok mellett Osterlamm Ernő vállalkozott, erősítve az Entwurf szellemét. Rajta kívül még más tanár is tanult rajta kívül német területen. Menyhárt János főiskolai tanár 1853. január 22-én miután engedélyt nyert a némethoni egyetemek látogatására pénzbeli támogatást kért útjához a superintendenstől.72 Egy fél év múlva visszatérve folytatta hivatalát.73 A szabadságharc leverése után tehát nem szűnt meg a peregrináció. Úgy tűnik erre szükség is volt, mert a vallás és közoktatásügyi minisztérium 1852. december 12-én rendeletet adott ki 12,893. szám alatt, mely a gimnáziumi tanárok hivatali vizsgálatáról szól. Ez az élő nyelveket nézve a következőképpen vonatkozott tanárainkra is, - bár helyi értelmezés szerint csak a pályakezdőkre: „...Miután továbbá a német nyelv, minden gymnasiumba kötelezett tantárgy, s olly gymnasiumunk felső osztályaiban is, - hol a rendes oktatási nyelv nem német - részleges oktatási nyelvül alkalmazandó, e fölött a jelöltektől követelt tudományos tanítói képesség, az e nyelven írt tudományos munkák alapos tanulmányozását feltétlen; így a dolog természetében fekszik, miszerint minden vizsgálandó, a német nyelvben is, olly gyakorlati ismeretet és jártasságot tartozik tanúsítani, melly őt annak tanítására képessé tegye.” A következő elvárásokat támasztották a jelöltekkel szemben: „... A német nyelven oktatásra, hol ez tanítási nyelv, a’ régibb német szójárásoknak némi ismerete, s jelesül a középkor könnyebben megszerezhető kölKovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére... 68 Debreczeni Protestáns Lap 1893. október 28. 558. m Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára R 1722 Losoncra a magyar nyelv tanulása végett ment, ahol Okolicsányi szolgabíró házában tanítóskodott. (Szinnyei: IX. kötet 1426.) 1844-1846 között Eperjesen volt, mint magán nevelő. Az év őszén, hallva a Szártory alapítványról, Debrecenbe ment, ahol a tanszéket a közbejött akadályok miatt nem mégnem állították fel. 1846/1847-ben a már említett Uray Bálint házánál nevelősködött. 1847. szeptemberétől 1849. októberéig a hallei és wittenbergi egyetemeken tanult. Utána a lőcsei líceumban tanított 1852-ig, amikor is létrejött a Szártory tanszék, amely a főgimnáziumhoz tartozott. 7(1 Esetleg 28 is lehet mivel az eredeti forrás nehezen olvasható. 7lTtREL I. l.c. 12. 2049. 72TtRELI. l.c. 13. 125. 77 Zoványi Jenő: Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon. 3. bőv. kiadás. -Budapest, 1977. 401. \
