A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
169 nyelvi oktatást kivéve - igénybe veszik-e, arról ők ill. valójában szüleik teljesen szabadon dönthessenek.”9 Ez a gyakorlatban némileg módosult, hiszen Debrecenben nem tanítottak más birodalombeli élőnyelvet. A német szabadon választása pedig fel sem merült. A gyakorlat ezen a tervezeten túl lépett. A német kötelező lett minden gimnáziumban. A német nyelv oktatása mellett szólt az is, hogy „sok más előtt mind esztétikai, mind tudományos szempontból gazdagság és művelő erő tekintetében kiemelkedik.”10 11 Ezen felül egy hatalmas birodalom szükséglete volt az, hogy minden részének legalább az iskolázott polgárai meg tudják érteni egymást. A müveit nemes jellem kibontakozását a klasszikus nyelvekkel segítették elő. „A gondolat megvalósítása azonban mindenütt egyre nehezebbé vált, és jelenleg nincs rá lehetőség, mert egyre nagyobb teret és önálló jelentőséget követelnek és vívtak ki maguknak az úgynevezett reáliák... Súlypontot a klasszikus irodalom a hazaival együtt sem képez - jóllehet a két tantárgyra az egész oktatási időnek mintegy fele jut -, hanem valamennyi tárgynak egymással sokoldalú, kölcsönös kapcsolata van.”11 Az óraszám nőtt, de „az iskolának a jövőben az otthoni korrepetitorokat és az úgynevezett pótórákat feleslegessé kell tenniük...” A szellemi erők kibontakoztatása mellett fontos a „gimnasztikái gyakorlatok kiterjesztése [amely] a testi erők megfelelő ápolását biztosítani fogja.”12 A két hónapos szünetet túl hosszú találták, így 4 hét lett az őszi szünet a többi hét elosztva szerepelt. „Az iskolának kapcsolatot kell teremtenie a szülőkkel vagy azokkal az általuk megjelölt személyekkel, akik a tanulók otthoni életére felügyelnek.”13 A diákok nevelésében tehát igyekeztek a családot a korábbinál nagyobb mértékben bevonni. Kimondták, hogy a gimnázium teljesítményéért az igazgató és rajta keresztül az egész tantestület felelős. Az intézet vizsgálat alá vethette bármelyik felvételre jelentkező diákot, az évi jelentések, a tartományi iskolahatóság tagjainak látogatásai biztosították, hogy e hatóságok pontos ismereteket kapjanak minden egyes gimnázium mindenkori állapotáról. Leginkább azonban az érettségi vizsgák révén volt erre lehetőség. Ezeknek a vizsgáknak nemcsak az éretlen tanulókat kellett az egyetemektől távol tartaniuk, hanem egyúttal az iskolának kellett rendszeres lehetőséget adni arra, hogy az elébük állított feladat teljesítéséről a hatóságok előtt bizonyságot tegyen. Az előbbi cél a vizsga tartalmát és formáját határozta meg, az utóbbi azt, hogy bár a vizsgáztatás az iskola ügye, a vizsga mégis a felsőbb hatóság közvetlen befolyása alatt ment végbe. Magántanuló csak 18. évet betöltve mehetett érettségire.14 A 8. § szerint „mindazok a gimnáziumok, amelyek nem vagy nyilvánosak, magángimnáziumok. Tanulóknak államilag érvényes bizonyítványok megszerzése érdekében, valamely nyilvános gimnáziumban vizsgázniuk kell.” Egyes személyek is létesíthettek gimnáziumot.15 A 17. § szerint tanítási nyelv minden, a tartományban beszélt Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 9 Uo.: 33. p. 10 Uo.: 33. p 11 Uo.: 33. p 12 Uo.: 34. p 15 Uo.: 35. p 14 Uo.: 36. p 15 Uo.: 39. p
