A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor
alatt elfelejthetetlen időtöltésem volt, és ezt a nagy embert akkor lett szerencsém megösmerni, és tisztelni megtanulni, mely tiszteletet és jó emlékezetet, egymás után kijött, roppant hazafisággal, tapasztalással és tudománnyal teljes munkái olvasása napról napra nevelt. Mert kivált a Hitel munkáját* 66 éppen most olvasom tizennyolcadikszor. Ezt, azt hiszem, senki sem mondhatja el a honban, csak én. A Tisza-szabályozási gyűlésben Dobon, ahol 11 megyei küldöttség volt, melybe őnagyméltósága elnökölt, a Bihar megyei küldöttségnek magam is tagja lévén, hasonlóul a Berettyó és Hortobágy szabályozásába Debrecenbe [sic!] a megyék közt Biharból én is jelen lévén61, napról napra nevekedett nagybecsű személye iránt tiszteletem. 1790-től 1860-ig egy krónikát készítettem Nemzetiség, vallásügy és politi- ka6ft, abba többek közt őnagyméltóságáról a következendőket írtam. Ezen időkor teremte egy nagy férfiút, hívott elő céljára, hogy verje fel a nemzetet álmából. Közel az idő, melynek méhe terhes, mely szülni fog nagyokat, készítse el ezeknek elfogadására. Kérdezzük meg őt, váljon van-e igazam? Élve volt-é a nemzet akkor? Ő tudja, mert gondjai vérig sebzették, mint a megváltót, ki megmentésére jött, megölék. Ót is keresztre feszítették, azért, hogy felrázá a nemzetet s fülébe kiálta: sírod szélén heversz ember, kelj fel s fogj munkához. Jer, én feláldozom magamat, előtted megyek, azt tedd csak, amit én teszek, ha veszni kell, vesszek én, s ha látod, hogy rossz, mit kezdek, lépj vissza; de ha jól látsz, kövess, munkálj velem magad, a szép hon megmentése s felvirágozása [itt hiányzik egy szó]. Azért káromolták s üldözték ötét, s mégis elfogadván az idő intését, megérté a köz szózatát. Küzdött, mint egy nagy férfiú, készíté az utat, hogy ha jönnek a haladni kívánók, egyengetett ösvényt találjanak. Nem esmervén előtte mást, mint a szép hont, elszánva eltökélte magát, hogy megmenti a nemzetet vagy áldozatul vész. Azért szólt, azért kiáltott, kért, rimánko- dott, de fájdalmasan fel is jajdult elégszer, de cselekedett is. Ó példával ment elő, mindég áldozattal járult minden vállalathoz, mindég azt kezdte, mi legsürgetőbb, sőt mi legcélravezetőbb vala, hogy ez következtesse a többit. Ó nem a sajtóért jajdult fel legelébb, nem a királyba kereste a hibát, hanem a nemzetbe. Ugyanazért tettre hívta fel a nemzetet, részvétre a kormányt, s pár tizede csak, gőzösök járják Dunánkat és Tiszánkat, hajóink a tengerekfet] hasítják, országos színházunk áll, áll a híd Pest és Buda közt, Casino, lóverseny köték öszve társalkodásra a nemzet jobbjait. Onnan ered a többi, apróbb, de nemes intézet, tudós társaságunk, gazdasági egyesületünk virágzik s vasutak metszik keresztül több részét az országnak; cukorgyárak, gőz160 ___________Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor Lajos nevét nem említette. Vö. Széchenyi István: Napló. Bp., 1978. 552-553.p. A gróf a szóban forgó Sopron megyei közgyűlésről sem írt naplójában, de az nyilván július közepén lehetett. 66 Széchenyi István korszakos jelentőségű könyve 1830 februárjában látott napvilágot. fi7 A Tisza Tokajtól Tiszafüredig húzódó szakaszának szabályozására az 1845. okt. 9-én Tiszadobon tartott tanácskozáson alakult meg a Tisza-dobi Társulat. A gyűlésen Széchenyi István, mint a Helytartótanács nemrég kinevezett tagja elnökölt, és jelen voltak Bihar vármegye küldöttei is. A másik összejövetel, amire a levélíró utal, a Tiszavölgyi Társulat debreceni nagygyűlése 1846. aug. 3-8. között. Itt az egész Tisza-völgy rendezési problémái felvetődtek. Vö. Folyamszabályozási tanácskozás Tisza-Dobon Széchenyi István gr. elnöklete alatt. = Jelenkor, 1845. okt. 23. 507-508.p., Kovács Sámuel: Tiszaszabályozási Észak-bihari (volt Alsó-szabolcsi) Társulat könyve. Debrecen, 1859. 79.p., mellékletek: l-2.p., Bényei Miklós: Széchenyi István és Debrecen. Debrecen, 1997. 206-21 l.p. Egyik forrásban sem szerepel mindegyik bihari képviselő név szerint, így Szilágyi Lajos neve is hiányzik. 6S Ez a mű nemigen jelent meg nyomtatásban, mert nem szerepel az Országos Széchényi Könyvtár kata- lógusában és a magyar könyvészetekben sem.
