A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor
157 dal a gyászban osztozik. Fogadja kegyesen excellenciád hazafi részvétünknek és örökös tiszteletünknek nyilvánítását,54 Feltűnő, hogy a levél nem utal Széchenyi tiszteletbeli tagságára. Az egylet választmánya nyilván elfelejtkezett erről a tényről; az ugyanis aligha valószínű, hogy tudatosan hallgatták el. Voltaképpen Széchenyi szellemiségének jegyében, az egyesületi eszme folyományaként, a polgárosodás előmozdításának szándékával jött létre 1847-ben a Nagyváradi Takarékpénztár-egyesület is.55 Ennek elnöke, Györffy Lajos római katolikus címzetes püspök és nagyprépost, és titkára, Stauffer Lajos 1860. május 10-én fordultak a grófnéhoz, hogy friss özvegységében vigasztalják. Nagy méltóságú Grófné! A hon oszlopa kidőlt! S midőn esésének [híre] a «Kárpátoktól Adriáig» felriasztá a nemzetet, a haza nagy Széchenyiének elhunyta fölötti fájdalmában fel- jajdult: a «legnagyobb magyar»56 nincs többé! Mély gyászban állja körül a haza nagy halottja ravatalát. De e nemzeti gyászban élet, örökélet, maga a halhatatlanság nyilatkozik. Mert e nemzeti gyászünnep a nagy Széchenyi István honszeretetben lángoló nagy szellemének feltámadás nappala?1 És a gyász a nemzet benső fogadalma, mellyel a szép múltat a szebb jövőnek eljegyzé; azon múltat, melyben Széchenyi István élt, s élete a nemzet ébredésének és örökéletének a nemzet hálája s tisztelete áldozatával megszentelt emlékezete; azon jövőnek, melyben a hazának nagysága nagy halottja dicső szellemének nagyságán, a honszeretetben és a haza jövőjének reménye iránti ama hitben alapszik: hogy «Magyarország nem volt, hanem lesz.»™ Országos halottja sírjánál nem bírta levetkezni gyászát a nemzet, hanem fájdalmában felkereste a nagy honpolgára családját. Nem hozhatott vigaszt magával a nagy veszteség fölött; ám a családdal közös szent fájdalom közepeit feltárult szíve, hogy innen fogadja el nagyméltóságod és családja a szent örököt, melyet halhatatlan Széchényié hátra hagyott: nagy méltóságod a nemzet tiszteletét, fiai, a haza édes reményei a nemzet szeretetét. Kegyelmes Asszony! A nemzetcsalád tagjaiként a nemzettel érezünk, általa hiszünk, remélünk s szeretünk mi is. Mint egyesület, az egyesülési szellem és közvetve egyesületünk alkotóját dicsőítjük a halhatatlanban. Nemzeties érzelmünket akképp kívánjuk megtestesíteni, hogy a nagy hazafi emlékét örökítendő országos ércszobor emeléséhez 200 forinttal járulunk. Az egyesülési szellem alkotója iránti keHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 34 Széchenyi-gyász. Bp., 1885. 131 .p. 55 Winkler Lajos: Bányászat, ipar, kereskedelem és hitelügy. [Pénzintézetek.] = Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp., 1901. 313.p. 56 Széchenyi Istvánt Pest vármegye közgyűlésén, 1840. nov. 19-én nevezte a legnagyobb magyarnak Kossuth Lajos (1802-1894); vö. Széchenyi István. Napló. Bp., 1978. 927.p. Gondolatilag először Kossuth 1840. jún. 9-i közgyűlési felszólalásában bukkan fel; vö. Kossuth Lajos iratai 1839. május-1840. december. Bp., 1989. 630.p. Már a reformkorban szállóigévé vált epitheton ornans (állandó kísérő, díszítő jelző) Széchenyi emlegetésekor. 17 Célzás arra, hogy Széchenyi István éppen húsvét napján, 1860. április 8-án halt meg. 58 Az idézet Széchenyi István híres Hitel c. müvének némileg leegyszerűsített utolsó sora; ott, helyesen: „Sokan azt gondolják: ’Magyarország - volt, - én azt szeretem hinni: lesz’!”; vö. Széchenyi István: Hitel. Pest, 1830. 270.p. (reprint: Bp., 1979).
