A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor

Adonyban22, az utóbbira május 7-én a viszonylag népes mezővárosban, Belényesen.23

Az újságcikkek arra engednek következtetni, hogy a református lelkészek 1860 tavaszán, nyarán lényegesen aktívabbnak bizonyultak; annak ellenére, hogy Széchenyi István római katolikus volt. Viszont a zömmel magyar ajkúakat tömörítő református egyház vezetői és papjai - általában - fogékonyabbak voltak a nemzeti önrendelkezés, a nemzeti polgárosodás eszméje iránt, és a grófban a magyarság fejlődésének, előrehaladásának jelképét látták, temették. Ennek a felfogásnak, tiszteletnek a megnyilvánulása, hogy a már említett érmihályfalvaival és nagyváradival együtt a Pesti Napló és a Vasárnapi Újság hasábjain huszonkét gyászistentiszteletről látott napvilágot egy-két soros vagy - ritkábban — valamivel hosz- szabb jelentés.

Csak a puszta tényközlés szintjén tájékoztattak a lapok a következő helvét hitvallású templomi ünnepélyekről: Báránd - április 26. (csütörtök)24; Ér-Adony - május 6. (vasárnap); Csécsi Imre lelkész beszélt22; Belényes - május 7. (hétfő)26; Mezőkeresztes (mai neve: Biharkeresztes) - május 9. (szerda), Varga János lelkész27; Szakáll - május 17. (csütörtök), itt Komáromi Lajos mondott „igen csinos alkalmi beszédet”28; Margittá - május 19. (szombat)29; Zsáka - május 20. (vasárnap), ott voltak a görögkeletiek és átjöttek a szomszédos íurtaiaki0; Albis - május 24. (csütörtök)31; Hegyközpályi és Püspöki - május 28. (hétfő), az utóbbi helyen Pap Károly (1814-1883) prédikált32; Nagyszántó - június 3. (vasárnap)33; Belényes- Újlak-június 12. (kedd).34

Némelyik összejövetelről valamivel bővebben írtak. Május 13-án, vasárnap két dél-bihari településen búcsúztak a nagy hazafitól. Furtán valamennyi helybeli felekezet tagjai egybegyűltek a református templomban, sőt sokan átszekereztek vagy átgyalogoltak a közeli Zsákáról is.35 Ér-Diószegen (nevezték Bihar-Diószegnek is) reggel kilenc órakor Kassai Ignác református segédlelkész „emlékezteté sok ezerre gyűlt díszes közönségét, mint lehet közös tetterőre melegedni a közös fájdalomtól.”36 Mindkét levelező kiemelte: a közönség elénekelte a Szózatot. Vörösmarty

152 Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor

22 Széchenyi-gyászünnepélyek. = Vasárnapi Újság, 1860. máj. 27. 265.p.

21 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. máj. 16. 2.p.

24 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. aug. 3. 2.p.

25 Széchenyi-gyászünnepélyek. = Vasárnapi Újság, 1860. máj. 27. 265.p.

26 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. máj. 16. 2.p.

27 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. máj. 25. 2.p. Egy későbbi számában (aug. 26. 2.p.) május 27-re datálja a gyász-istentiszteletet, de az voltaképpen egy világi rendezvény volt; vö. Széchenyi-gyászünnepélyek. = Vasárnapi Újság, 1860. aug. 12. 400.p.

2* Különfélék. = Pesti Napló, 1860. máj. 26. 2.p.

24 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. aug. 26. 2.p.

30 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. szept. 8. 2.p.

31 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. aug. 26. 2,p.

32 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. aug. 3. 2.p.

33 Különfélék. = Pesti Napló, 1860. jún. 13. 2p.

34 Széchenyi-gyászünnepélyek. = Vasárnapi Újság, 1860. jún. 17. 301-302.p. (a tudósítást a közelebbről nem ismert Katona János írta). Beszámolt az eseményről a hírlap is: Különfélék. = Pesti Napló, 1860. jún. 24. 3.p.

35 Széchenyi-gyászünnepélyek. = Vasárnapi Újság, I860, máj. 27. 266.p. - a tudósítás E. K. névjellel látott napvilágot. A gyász-istentiszteletről írt a napilap is: Különfélék. = Pesti Napló, 1860. máj. 31. 3.p.

3,1 Különfélék. = Pesti Napló, I860, jón. 5. 3.p.