A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
135 latra találtunk, melly többnyire mindazt, amit mi ide tartozót mondhatnánk, kimerítőleg magába foglalja A bizottság a mellékletként csatolt 18 irat tartalmát a javaslat 43-56 §-aiban ismertette általában azzal a megjegyzéssel, hogy azokkal egyetért. Az iratok 1841- 1847 között keletkeztek, mindössze 4 irat volt korábbi a évekből. Tartalmukat illetően főleg a rabok kenyér adagjára, a rabtartási költségek kiszámítására és behajtására a rabok dolgoztatására, keresményük elszámolására és kezelésére vonatkoztak. Ezzel a javaslattal kapcsolatban is feltehető az a kérdés, amelyet készítői, Karap Sándor és Orosz András 1836-ban benyújtott munkájuk sorsát illetően feltettek. Mi volt sorsa e javallatnak, bizonyossággal nem tudhatni, igaz, hogy fordult ez meg a T. Kerület előtt is, de hogy általánosan tárgyalva nem volt, az kétséget nem senyved, mert ámbár a mondott 1836-iki febr. közgyűlés új szabály szerzés végett visszaadta azt a jelentő küldöttségnek, mégis az iratok a levéltár porai között feledtetének, a honnan mi vettük elő... s bátorkodunk -ezt melly néI jobbat, aligha most is lehetne- a T. Kerületnek figyelmébe tárgyalás alá ajánlani.” Ezzel a javaslattal kapcsolatban is feltehető az a kérdés, amelyet készítői a Karap Sándor és Orosz András 1836-ban benyújtott munkájának sorsát illetően feltettek. A kerületi közgyűlés ugyanis a javaslatot azzal adta vissza a bizottságnak, hogy az összegyűjtött iratok alapján készítsen egy új javaslatot. Ez azonban valószínűleg nem készült el, mert amikor Kállay István halála után számba vették a nála maradt még folyamatban lévő iratokat, az 1846. Augusztus 30-án kelt javaslatot is ilyen ügynek tekintették. Ezért az elhunyt hivatali utóda, Detrich Miklós 1847. február 24-én a kerülethez írt levelében - többek között - „a kerület büntető rendszerét tárgyazó különben igen célszerűen kidolgozott utasításnak” három szakaszához kiegészítő javaslatot fogalmazott meg.65 A kerület 1847. március 1-én kelt válaszában arról tájékoztatta a királyi biztost, hogy a bizottságot egy olyan javaslat elkészítésével bízták meg, amely mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megfelelő lesz.66 Ilyen javaslat azonban a Levéltárban nem található. A Kerület 1845. december 18-án tartott közgyűlésén több böszörményi és más hajdúvárosban lakó közbirtokos azt terjesztette elő, hogy a szűkös kenyérellátás egyre nehezedő terhét a szegény, de becsületes emberek kénytelenek viselni. Ugyanakkor a lakosság zsebéből tartott raboknak sokkal kényelmesebb élelmezése még a gyengébb jellemű lakosoknak is ösztönzésül szolgál olyan cselekmények elkövetésére, amelyért a kerületi börtönbe kerülhetnek. Ezért azt kérték, hogy Szabolcs megye példájára a raboknak naponta kiosztott kenyeret 2 fontról 1 fontra szállítsák le, mert a börtönön kívül sok becsületes ember van, akinek még ennyi sem jut. Kérték továbbá, hogy a rabokat őrizet mellett bocsássák ki munkára, mert az általuk nagyobb mennyiségben készítet pipaszárak munkabéréből bizonyos rész élelmezésük pótlására levonható. Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 65 Uo. kér. kgy. ír. 1847-2-24 66 Uo. 1847-3-31.
