A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
126 fogalmazza meg a Tisztiügyészi Hivatalnak a rabok illendő tartására vonatkozó kötelességeit is. Ezeket összesen -az itt röviden ismertetett- 11 pontban foglalta össze: 1. A rabok tartása és őrzése. 2. A rabtól elfogásuk alkalmával elvett ingóságok és pénz visszaadása a szabadlábra helyezéskor. 3. A rabtabellák félévenkénti felterjesztése a helytartótanácshoz. 4. A kiszabadult rabokról készített jegyzéknek a kerületi törvényszékhez benyújtása a rabtartási költségek behajtása végett. 5. Annak elkerülése, hogy rabot a törvényszék végzése nélkül a börtönből ki ne engedjenek. 6. A kerületi orvos köteles a fogházban lévő rabok egészségére felügyelni és a betegeket gyógyítani. 7. A Tisztiügyészi Hivatal köteles a törvényszék hatáskörébe tartozó bűnügyekben gondoskodni arról, hogy a beterjesztett iratok alapján a törvényszék a tárgyaláson az ítéletet meghozhassa. 8 Nemcsak a tiszti főügyész, de a védelmet ellátó tisztiügyész, a megbízott védő is nevüket és az írásbeli beadványuk dátumát a perbe beírni kötelesek. 9. Arra is ügyeljen a Tisztiügyészi Hivatal, hogy a rabok a reájuk kiszabot testi büntetéseket is rendesen és időszakosan elvegyék. 10. Tartozik ügyelni, hogy a közmunkákra kibocsátandó rabok biztos őrizettel hagyják el ,a börtönt és hogy a meghatározott időn túl kint ne maradjanak. 11. Ügyelni köteles arra is, hogy a rabokat se a tömlöctartó, se pedig a börtönőrök ne üldözzék és az ez ellen vétő tömlöctartót vagy börtönőrt azonnal tartozik a Kapitányi Hivatalnak bejelenteni. A közgyűlés „háládatos tisztelettel" elfogadta a királyi biztos levelében írtakat, minthogy azonban azoknak egy utasításban kidolgozása hosszabb időt vesz igénybe, ezért a rendelkezéseket haladék nélkül azonnali hatállyal történő alkalmazás végett a Tisztiügyészi Hivatalnak kiadta.46 Egyébként később Kállai személyesen arra is megkérte a két táblabírót, hogy a börtön bővítésére vonatkozó véleményüket is fejtsék ki a javaslatukban. Fejér András szoboszlói lakos 1835. december 12-én arra kérte a törvényszéket, hogy mivel ő a Kerület tömlöcében csak azért raboskodik, mert a Csongrád vármegyei gonosztévő Márton Józsefért kezességet vállalt, - bocsássák szabadon. A törvényszék végzése szerint a kezes a következményeket vállalni köteles. Ezért kérelme nem teljesíthető, de hivatalból elrendelte Csongrád vármegye megkeresését avégett, hogy a vásárhelyi lakos Márton Józsefet a hajdúkerületi börtönbe kísértesse át büntetésének elvétele végett. 47 Kállay István 1836. február 20-án kelt levelében azt kérte, hogy addig is, amíg az erre kijelölt kerületi bizottság kidolgozza a kerületi tisztviselőkre vonatkozó Hivatali Utasítást, a helyi adottságok figyelembe vételével alkalmazzák az általa összeállított -leveléhez csatolt- tervezetét. Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban... 46 Uo. 1835 december 12. No.31. 3. к 47 Uo. 1835 december 12. No. 32. 3.k
