A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
117 ban készült alaprajza. Eszerint a cellák szélessége 3.25 méter, hosszúsága 5.65 méter. A pitvar hossza 7.55 méter, szélessége 4.9 méter. A levéltári adatok alapján rekonstruált börtön méretei és a tényleges állapot közötti különbség tehát elhanyagolható, mert a legnagyobb eltérés, mintegy 20 centiméter. Ez azonban a bármely korszakban történt esetleges mérésbeli pontatlansággal, illetve a méterrendszer előtti mértékek használatával magyarázható.22 A kerületi székház további bővítését a közgyűlés 1867. december 6-án határozta el. Az első tervet Baltazár János hajdúkerületi mérnök készítette el, de ezt a Belügyminisztérium módosította. Ennek következtében a kerületi közgyűlés egy új börtön építési tervet is beépített az eredeti tervbe. Az új épület csak 1871-ben készült el s akkor a börtönszárny modern épületnek volt tekinthető. Ezt az épületet a hajdú- kerület törvényszéke már nem vehette használatba, mert az első folyamodási bíróságok rendezéséről szóló 1871. évi XXXI. te. 30 §-a értelmében az eddig fennálló első folyamodási bíróságok 1871. december 31. napján megszűntek s 1872. január 1 napján az újonnan szervezett királyi bíróságok kezdték meg működésüket. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX II. A Hajdúkerületi Börtön Rendszer kialakulása 1757-1850 A hajdúkerület közgyűlése az elsőfokú büntetőbíráskodás megkezdése -1757. május 17-e - után a helytartótanács rendeletéi és a saját, nem mindig kedvező tapasztalatai alapján időnként foglalkozott a kerületi börtönben őrzött rabok tartását, bánásmódját illető ügyek kivizsgálásával és ezek alapján ha szükséges volt, a közgyűlés meghozta a határozatot. Ilyen körülmények között a helytartótanács rendeletéiből, a királyi biztosok utasításaiból és a hajdúkerületi közgyűlés határozataiból lehet megállapítani, hogy miképpen alakult a rabokkal való bánásmód szabályozása. Ezért legcélszerűbb időrendi sorrendben a vonatkozó rendeletek, utasítások és határozatok áttekintése. Csáky Antal királyi biztos 1757. július 18-i levelével küldte meg a helytartó- tanács 1757. június 12-én kelt rendeletét, amely szerint félévenként jelentést kellett tenni arról, hogy a rabokat milyen bűncselekmény elkövetésével vádolták, mióta vannak fogva és milyen büntetéssel sújtották. 1758. június 8-án a helytartótanács már újabb rendelkezést adott ki, amely szerint minden év január 1-től június végéig és július 1-től december 31-ig terjedő időről kell az úgy nevezett rabtabellákat felterjeszteni. Amikor Csáky Antal ezt a rendeletet megküldte, egyúttal arra kérte a hajdúkerület főkapitányát, hogy a rabtabellák egy példányát közvetlenül neki is küldje el. 1758. augusztus 24-én azt közölte a Kerülettel, hogy a helytartótanács őt szigorúan megrótta azért mert, a törvényszék rabtabelláját mindeddig nem terjesztették fel. A levél szerint ezt „egyedül kegyelmetek rendetlenségének és minden dolgokban késedelmeskedésének tulajdonítom. ” S egyúttal sürgette a tabellák felterjesztését. A hajdúkerület azonban ezt követően sem tett eleget felterjesztési kötelezettségének. Csáky Antal 1759. október 8-án kelt levelében már arról tájékoztatta a Kerületet, a 22 Ezek az adatok Nyakas Miklósnak a 17. sz. lábjegyzetben írt tanulmányában a 115. és 117. oldalakon olvashatók ___________________________________________________
