A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
116 is érezték és elhatározták, hogy a Pretorialis Ház végébe a helytartótanács engedélyével új és alkalmas fogházakat építtetnek s ennek a terve elkészült .„Azonban ama sok tekintetben szerencsétlen 1811-dik esztendő ránkjövén, annak sok viszontagságai közt semmi jó módját nem láthattuk, hogy ezen épülethez, különben is igen el- erőtlenedett szegény adófizető népünket elviselhetetlen terheltsége nélkül csak hozzá is kezdhessünk. Eszerént a szándék végrehajtását boldogabb időkre halasztottak! De azóta sem voltak az idők jobbak, mint akkor, sőt, a terhek rajtunk és népünkön még inkább szaporodtak, sujjosodtak. így mivel az építtetés mind a készen lévő planumnak felküldése ez ideig elmaradt. Megvalljuk, hogy mi most sem látjuk lakosainkat arra elég tehetősöknek, hogy az ezen épületre szükséges költségeket magok megerőltetése nélkül teljesíthessék. Minthogy azonban a helytartótanács parancsolni méltóztatott, az újonnan építendő tömlöcök terveit a most folyamatban lévő árakhoz kidolgozott költségvetéssel együtt felterjeszteni, egyszersmind alázatosan jelentjük, hogy ha ezen épület planuma Ófelsége tetszését megnyeri, azon esetben mi az adófizető nép terheltetése elkerülése végett az arra szükséges költségeket több esztendőkben és apródonként kívánjuk repartiálni. ” 20 A pincebörtön azonban nemcsak azért okozott gondot, mert a rabok száma szaporodott, hanem főként azért, mert Csiszár András assesor 1821. szeptember 1-én kelt jelentéséből kitűnően már korábban feltört a talajvíz s akkor homokkal és lapjára helyezett téglával a szintet felemelték. Most azonban ismét feltört a víz. Amikor ennek vizsgálata végett a Kerület adószedőjével és főügyészével a károk felmérése végett a pincebörtönbe lementek, feladatuknak nem tudtak eleget tenni, az ottani büdösség miatt kénytelenek voltak sietve távozni. Később azonban Csiszár András a kőművesekkel újra lement a börtönbe s megállapították, hogy nemcsak a négy kamrát, hanem a pitvart is szükséges lesz homokkal és élére rakott téglával ismét feltölteni. A korábban élére rakott téglákat a patkányok jobbára összejárták és felturkálták. Csiszár jelezte, hogy a börtön helyreállításához szükséges homok, mész és tégla beszerzése, valamint lerakása „jó summába fog kerülni". Azt azonban megállapították, hogy „a kamrákat reparatio nélkül használni a rab egészsége veszedelme nélkül nem lehet”. A javítás költségvetése el is készült s annak figyelembe vételével, hogy a kőműveseknek szüntelen gyertyánál és büdösségben kellett dolgozniuk, erre 97 ft 30 dénár többletköltséget előirányoztak, így a költségvetés végösszege 300 forintot tett ki.21 A szükséges munkálatokat elvégezték és a pincebörtön négy kamráját változatlanul rabok őrzésére használták. A levéltári adatok alapján a pincebörtön mérete a következők szerint volt megállapítható: A pitvarból négy börtöncella nyílott. Mindegyik egyenlő alapterületű. Hosz- szuk egyenként három klafter, szélességük 11 sukk, alapterületük pedig ugyancsak egyenként 22 négyszögöl. A korabeli mértékegységeket méterre átszámítva a börtöncellák hossza 5.67 méter, szélességük 3.47 méter, a pitvar hossza 7.59 méter , szélessége 3.79 méter. Rendelkezésre áll az 1978-ban betömött pincebörtön 1968Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban... 20 Uo. A hajdúkerület közgyűlésének iratai lV.A.502/b. (a továbbiakban kér. kgy. ir.) 1791. fasc. 5. No.78. 21 Uo. fasc. 4. No.70.
