A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században
17-19 közötti).78 Arra is van példa, hogy szomszédos falvak közös kocsmában árultak bort (a forgalmasabb hely nagyobb felvevőképességgel rendelkezett), mint Szentlázár és Vámosláz esetében : ’’...nékiink (a szentlázáriaknak) és vámosláziaknak együtt volt korcsmánk, Szent Mihály naptól fogva Szent György napig".79 100 ______Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a Micskei uradalom gazdálkodásának... Állattenyésztés A növénytermesztés mellett az állattenyésztésnek is fontos szerepe volt, illetve a kettőt nem is érdemes egymástól élesen elkülöníteni, hiszen elsősorban az ökör és kisebb mértékben a ló nélkülözhetetlen szerepet töltött be a különböző mezőgazdasági munkálatok során is. Az ökröt alapvetően igásjószágnak tartották, de a fuvarozásban is használták, míg a lovakat főleg fuvarozásra és a gabonabetakarítás végső fázisában (nyomtatás) használták. Az ökörtartás jelentősége abban is megmutatkozik, hogy szántóföldet nem a belső telek után osztottak, hanem az igásállatok számának arányában, hiszen az tudta megművelni a nagyobb földet, akinek több ökre volt. Az alábbi táblázatokból az ökörtartó gazdák és az általuk tartott állatok számára vonatkozóan nyerhetünk bővebb információkat. Ökörtartó gazdák száma Ökrök száma 1743 1753 1763 1743 1753 1763 Almaszeg 3 7 9 6 16 20 Alsóderna 25 13 19 69 32 47 Baromiak 3 11 4 8 30 8 Bisztraújfalu 6 8 10 14 22 20 Királyi 13 15 23 31 33 64 Középes 3 8 5 8 16 10 Micske 33 36 27 96 89 62 Papfalva 6 12 5 15 28 12 Szentlázár 4 9 12 12 21 32 Terebes 7 11 14 14 32 30 Terje 3 12 8 6 32 20 Tóti 16 15 27 53 37 64 Vámosláz 7 18 31 12 43 82 Várvíz 6 14 7 14 40 12 Összesen: 135 189 216 358 503 483 ™ IV. A. 6/d. 202. k. 79 Bársony-Papp-Takács: im. 177.
