A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
3,09 az iskola tanulmányi átlaga, 29 tanuló bukott pótvizsgára, de bízik az igazgató, hogy megfelelő felkészítéssel ezek a gyerekek is az új tanévet a következő osztályban kezdhetik. Az igazgató arról is tájékoztatta a vb-t, hogy az iskola nyári javítására kapott összeg kevés, a községi tanácsnak a tatarozási költség kiegészítéséről még gondoskodni kell. A Községi Tanács 1953. december 12-én tárgyalta a Központi Vezetőség júniusi határozatát, melyet a tanácstitkár terjesztett elő, majd a hozzászólások következtek. A hozzászólások mind a helyi problémákkal foglalkoztak, senki sem szólt a júniusi határozatról, s a végén ugyanúgy mint korábbi tanácsüléseken, a begyűjtésről szólt a vita.21 A korabeli jegyzőkönyvből megítélve az 1956-os forradalom eseményei Tiszagyula-házán is úgy zajlottak, mint a többi hasonló településen. Az emberek elégedetlenek voltak a kormánypolitikával, a beszolgáltatással, a nagyfokú adóztatással, szabadabb életet akartak, ahol nem szólnak bele, hogy mit kell vetni, mikor kell aratni stb. Ebben a községben is megalakult a munkástanács, melynek tagjai német nyelv oktatását akarták az általános iskolában, és fakultatív vallásoktatásról, a tanítás előtti imádkozásról beszéltek az 1956. november 15-én megtartott rendkívüli vb ülésen, ahol a vb tagjai és munkástanács tagjai közös egyetértésben hozták meg döntéseiket.22 Itt került szóba a Szabadság Tsz felbomlása, majd a kilépők földterületének kijelölése. A földcserék is megindultak, mert a tsz 1952. évi tagosításakor elvett területet többen visszakérték, mások kilépéskor régi földjükhöz ragaszkodtak. Kovács István vb. elnök a község rendjének és nyugalmának megőrzését kívánta, úgy akart cselekedni, hogy község lakóinak az egyetértésével találkozzon. Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 221 A község fejlődik Már 1956 előtt a község tervében kultúrház építése szerepelt, melyhez már a telket is kijelölték, később másnak odaadták, mivel messze van a kövesúthoz. Az iskolaigazgató elmondta, hogy nagy szükség volna az épületre, mert a tanulók szabadidejében ott tudnának olyan programokat, foglalkozásokat tartani, ezzel is emelnék a tanulók neveltségi szintjét, mely kívánni valót hagy maga után. Az igazgató elmondta, hogy a tantestület tagjai néptánccsoport létrehozásával, varrótanfolyam szervezésével segítségére lesznek a falunak. A különféle közművelődési feladatok tervének elkészítésével az iskolaigazgatót bízta meg a végrehajtó bizottság. A kultúrház építése csak 1960-ban kezdődött el, de kevés volt a költségvetési előirányzat, az építkezéshez 100 000 Ft póthitelre volt szükség. A vb. üléseken rendszeresen téma volt az építkezés. A lakosság nagyon várta, hogy elkészüljön az épület, a tsz-ek is, a lakosság is sok-sok társadalmi munkát is vállalt. Az építkezés elég jó ütemben folyt, és 1960. augusztus 20-án sor kerülhetett a kultúrház avatására. Ezzel az a gond megoldódott, hogy művelődési rendezvények és szakkörök, művészeti csoportok állandó helyen működjenek, s tartalmasabb közművelődési munka legyen a község21 U.o. 1953. dec. 12. A Központi Vezetőség határozatának ismertetése. ^^m^XXnWdö/aJ^Tisz^^ulaházaVBjeg^tókönyvek^S^nov^^
