A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871

84 Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... Fellebbezési eljárás a Hétszemélyes Tábla előtt Azokban az ügyekben, amelyeket a Kir. Tábla, mint másodfokú bíróság el­bírált, az ítélet ellen a Hétszemélyes Táblához lehetett fellebbezéssel élni. A Hét- személyes Tábla tehát a másodfokú bíróság ítéletét bírálta felül, s ha azzal minden tekintetben egyetértett, „Kir. Tábla ítéletét helyben hagyta". Előfordult azonban 4 ügyben, hogy nem a II. fokú, hanem az elsőbíróság ítéletét találta helyt állónak, ehhez képest ,A kerületi törvényszék ítéletét hagyta helyben”. A Kir. ítélőtábla 171 ítélete ellen éltek fellebbezéssel. A Hétszemélyes Táb­la 146 ítéletet indokai alapján helybenhagyott, 9 ítéletben a kiszabott büntetéseket súlyosbította, 31 ítéletben enyhítette és 3 ítéletben a bűnösnek kimondott vádlottakat felmentette. 3 ítéletet illetően az eredmény iratok hiányában nem volt megállapítha­tó. A két fellebbviteli eljárás eredményéből az a következtetés vonható le, hogy a hajdúkerületi törvényszék szakmai szempontból kifogástalanul megállta a helyét. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a Kir. Táblának is, mert amennyiben olyan eljárási hibákat észlelt, amelyek az érdemi elbírálást nem befolyásolták, ezeket is az ítéleteiben - okulás céljából - mindig felsorolta. Helytelenítette, hogy a sértett vallomásának hitelesítése elmaradt. A tör­vényszék az egyik felmentő ítéletét csupán arra alapította, „begyőzö próbákkal be­igazolva nem lévén”, hogy a vádlott a bűncselekményt elkövette. A Kir. Tábla fi­gyelmeztette a törvényszéket, hogy az ítéletet „kellően indokolni köteles lett volna”. Más esetben azt a tényt, hogy a vádlottról orvosi igazolás az iratok között nem volt, „nem hagyta jóvá". Nem hagyta helyben a holttest felboncolásának elmulasztását sem, noha ez a körülmény szintén nem befolyásolta az érdemi döntést. Ugyancsak nem helyeselte, hogy a 15 éves vádlott keresztelő levelének beszerzése nem történt meg. A törvényszék ítéleteinek kihirdetése minden esetben nyilvános ülésen, az ügyész, a vádlottak és védőik, valamint az ott jelenlévők előtt történt meg. A fel­lebbviteli ítéleteket is ugyanilyen módon tárta a nyilvánosság elé a törvényszék és az előzetes letartóztatásban lévő vádlottakat a kihirdetésre a börtönből elővezették. Ha azonban a szabadlábon lévő vádlott nem böszörményi, hanem valamelyik más haj­dúváros lakója volt, az ítéletet kihirdetés végett a lakóhelye szerinti városi tanácshoz küldték meg azzal, hogy az erről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt is, hogy a vádlott és védője az ítéletben megnyugodott- e, vagy pedig fellebbezéssel élt. Nem érdektelen annak vizsgálata sem, hogy a törvényszék milyen tényál­lások alapján hozta meg ítéleteit. Mivel a most vizsgált időszakban elkövetett lopá­sok és emberölések miatt indított ügyekben a meghozott ítéletek közül főként a nagyobb jelentőségűek tényállásainak ismertetésével már két tanulmány foglalko­zott43, ezúttal csak néhány, a közéletet érintő ügy tényállásának ismertetésére van lehetőség. 41 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetés kiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyek­ben 1861 -1871. In: A Hajdúsági Múzeum évkönyve IX. (szerk.: Nyakas Miklós Hajdúböszörmény,

Next

/
Thumbnails
Contents