A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871

76 Arról is beszámolt, hogy a katonai törvényszékek felállítására vonatkozó legfelsőbb rendelkezéseknek a kerület városaiban kihirdetése után a tisztviselők tömegesen küldték be hozzá a lemondásukat azzal a kijelentésükkel, hogy a köz- igazgatási ügyeket az új tisztviselői kar megjelenéséig intézik. A tömeges lemondásokat a hatóság alkotmányos működését felfüggesztő és a katonai törvényszékeket felállító legfelsőbb intézkedéseken kívül különösen az a körülmény váltotta ki, hogy az adókat katonai karhatalommal hajtják be. Ennek a nyomasztó eljárásnak a következményeként a nép vagyona "fölemészt^ik”. Az alkotmányos tisztviselőktől a régi, minden néven nevezett adóhátralék behajtását, az új adók kivetését és beszedését -személyes felelősség terhe alatt- követelik. A cs. kir. Nagyvárad-Budai országos pénzügyigazgatóság hirdetménye szerint az adók és adóhátralékok behajtásának elmulasztása esetén azokat a községek és testületek jövedelméből és vagyonából hajtják be. A katonai végrehajtók által megszállt város­okban, mint Szoboszló és Nánás, a városra mint magán birtokosra kivetett fejedelmi és fogyasztási, nagy összegekre rugó, Nánásra 26000 forint, adónemeknek a legrö­videbb idő alatt, Nánáson 3 nap alatti befizetését követelik. Ennek nem teljesítése esetén minden képviselő és tisztviselő házába 8-10 katona erőszakos beszállásolásá­val fenyegetnek. így állanak a dolgok a Hajdúkerületben -írta a főkapitány- de azért tartotta szükségesnek ezeket minden nagyítás nélkül előadni, hogy a kancellár a tiszta igaz­ság alapján hozhassa meg a Hajdúkerületre vonatkozó rendelkezéseit .Ami a saját személyét illeti, ezúttal is biztosította a kancellárt, hogy a bekövetkezett változások miatt nagy mértékben megnőtt teendőit úgy látja el, hogy kijelölt utódjának minél kevesebb hátralékkal adhassa át hivatalát. Végül a Hajdúkerület anyagi helyzetéről is beszámolt a főkapitány. A Leg­felsőbb rendelet betiltotta a Kerület szükségleteinek fedezésére kivetett adók besze­dését, de a katonai végrehajtók által részben megszállt nép már ezelőtt sem volt képes az adókat befizetni, úgyhogy 1861 november 1. napjáig a kivetett 22.743 forint 32 krajcárból csak 12.858 forint 40 krajcárt fizettek be. Ennek következtében most, amikor a tisztikar szétoszlik s a városi közigazgatási testületek és tanácsok is leköszönnek, egy fillér nélkül marad a pénztár, pedig a tisztviselők még a múlt ne­gyed évi fizetésüket sem kapták meg. Ilyen körülmények között a rabok élelmezési költségeit, az irodai személyzet, a szerződöttek és szolgák járandóságait nem tudják kifizetni. A részletesen felsorolt szükséges beszerzésekre (fűtőanyag, irodaszerek stb.) nincs fedezet. Nem tudják kifizetni a kerületi székház épületén végzett javítási munkák és már teljesített egyéb szolgáltatások számláit sem. Mindezek alapján a főkapitány arra kérte a kancellárt, vegye tekintetbe a le­folyt 12 év alatt annyit szenvedett hajdú nép sorsát és intézkedjék, hogy a Hajdúke­rület nyomasztó állapota mielőbb megszűnjék, őt magát illetően pedig, a törvényes leköszönések miatt teljes mértékben rá nehezedett felelősség terhe alóli felmentési kérelmének teljesítését kérte.24 Mivel a főkapitány a kancellártól választ nem kapott, 1861. november 28- án ennek bejelentésével gróf Pálffy Móric magyarországi helytartóhoz fordult. Előadta, mivel a kerületi és a kerületi városok tisztikarainak tömeges lekö­szönése folytán november 30-án minden közigazgatási és igazságszolgáltatási mű­Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... 24 Uo. 614/1861. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents