A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
68 gendő biztosítékot nyújt az adótartozásoknak a betakarítások utáni befizetésére. A továbbiakban az ügy rendezését a pénzügyigazgatóságra bízta. Mivel a Hajdúkerület, alkotmányos jogaira hivatkozással, a törvénytelen adók behajtásához segédkezet nem nyújthatott, egyébként sem rendelkezett az ehhez szükséges anyagi fedezettel és Böszörmény városa is csak korlátozott mértékben tudott segítséget nyújtani az érintett lakosoknak, a katonaság tovább sanyargatta a népet az adóbehajtással.13 1861. július 8-án két század császári katonaság azon a címen szállta meg Vámospércset, hogy június 30-án egy ott keresztül utazó császári adóbehajtó hivatalnoktól az előfogatot a város hadnagya megtagadta, ellene a város népét fellázította és a hivatalnok agyonverésére biztatta. A megszállás indoka az volt, hogy a katonaság a lázadásban lévő népet lecsendesítse és a tetteseket elfogja. A csapat őrnagy parancsnoka közölte, hogy szükség esetén Debrecenből kér erősítést. Miután az őrnagyot felvilágosították, ez az egész ügy abból származott, hogy a fogadóban, ahol az adóbehajtó megszállt, ott borozgatott három mihályfalvai ember is és az egyikük valami olyasmit mondott, hogy ez az adóbehajtó sarcolta a népet Mihályfalván s az ilyet agyon kellene verni. Erre az őrnagy azt mondta, hogy visszautazik Debrecenbe s mind a további vizsgálatot, amire Bihar megyéből a másodalispán van kijelölve, felfüggeszted, mind a katonaság elvonulásának elrendelését kieszközli. Az őrnagy valóban elutazott, de nem jött vissza, az ott maradt katonaság pedig a népet sarcolta. A Kerületi közgyűlés az m. kir. főkancellárhoz és a helytartótanácshoz felterjesztett határozatában tiltakozott amiatt, hogy „egy adóbehajtó egyszerű, talán éppen lelki- ismeret furdalásból eredeti delatiojára (feljelentésére) azonnal szokatlan katonai megszállást vettek alkalmazásba” és kérte annak megszüntetését. A közgyűlés mindezekről a képviselőházat is tájékoztatta.14 1861. augusztusában az igazságszolgáltatásban törvénytelen beavatkozásra, majd katonai erőszak alkalmazására került sor. A hajdúkerületi törvényszék 1861. július 2-án Erdős József 27 éves, büntetett előéletű, szoboszlói lakost 3 évi börtönre ítélte, mert részben egyedül, részben az esetenként maga mellé vett tettestársával 5 szoboszlói lakos előre kiszemelt házát megásta és feltörte s azokból élelmiszereket, ruha- és ágyneműket, egy ólból 8 libát, más helyről 5 birkát lopott el. Az ítélet ellen -.egy orgazdaság miatt elítélt vádlott kivételével - sem a vádlottak, sem az ügyész nem éltek fellebbezéssel. A törvényszék 1861. augusztus 28-án tartott ülésén a tiszti főügyész ismertetette a debreceni császári-királyi katonai Állomás Parancsnokság német nyelvű iratát, amelyben a büntetését töltő Erdős József kiadását kérte, mert az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok I. Rész 39.§-a szerint a hadiszolgálatban álló katonák nem tartoznak a polgári törvényszékek hatósága alá. Amennyiben a törvényszék a megkeresésnek nem tesz eleget, Erdős Józsefet katonai erőszak alkalmazásával viszik ki a börtönből. A törvényszék úgy határozott, hogy mivel Erdőst nem mint valódi hadi- szolgálatban állót, hanem régebb idő óta otthon élő személyt ítélték el, hatáskörüket nem lépték át, a Parancsnokságnak a hibásan értelmezett jogszabályra alapított megkeresését nem teljesítik, Erdőst a börtönből nem adják ki. Ennek közlésével a törvényszék sajnálkozását fejezte ki a kilátásba helyezett katonai erőszak igénybe véteNagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... 13 Uo. Ker.kgy.jkv. 1861 július 11.336-337.SZ. 14 Uo. 339.SZ.
