A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
ban megjelent 5 példányát annak közlésével, hogy az aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátott példányt pótlólag küldi meg. 12 A hajdúkerületi törvényszéknek a fellebbezési jog gyakorlásával kapcsolatban kifejtett álláspontja nem volt ellentétben az Ideiglenes Szabályok rendelkezéseivel és azoknak már a második tárgyalási napon történt kifejtése helyes volt, mert ezen a napon öt olyan ítéletet hoztak, amelyek ellen a nem nemes jogállású vádlottak fellebbezéssel éltek. Amikor 1861. június 6-án Kovács Miklós alkapitány a kerületi büntető törvényszék első ülését megnyitotta, arról is megemlékezett, hogy a nemzetnek törvény adta jogai gyakorlásáról az 1849-ik évben idegen fegyverek hatalmával történt leszorítását követett szenvedések és a jogos állapoton kívül létei hosszú, nehéz évei után az alkotmányos élet terére visszahelyezkedni, a felette őrködő gondviselés nyújtott alkalmat Gróf Apponyi György országbíró 1861. július 23-án kelt, már idézett értesítésében pedig a következők olvashatók: „Boldognak érzem magam, hogy a Mindenható elérnem engedte azon időpontot, melyben annyi viszontagság után végre lehetővé vált a hazai igazságszolgáltatást a törvény előtti egyenlőség magas elvének megsértése, a lefolyt 12 év alatt támadt új jog- és birtokviszonyok megzavarása, a közhitei megrendítése és a jogfolytonosság megszakadása nélkül alkotmányos alapokra visszavezetni ”. Az alkotmányos rendhez visszatérés megszilárdulásában azonban 1861 júniusában - júliusában már nem igen lehetett reménykedni, mert hiszen az Októberi Diploma kibocsátása után az országban a politikai légkör egyre feszültebbé vált. A Pesten 1860. október 23-án elkezdődött tüntetések folytatódtak. November 30-án Nyíregyházán a nép leverte a középületek homlokzatáról a császári sasokat, az 1848 december 2-iki trónfoglalás 12. évfordulóján pedig országszerte tüntettek Ferencz József ellen. December 30-án Pesten nemzeti megmozdulás volt, a nép itt is leverte a középületekről a császári sasokat. Ezeknek a tüntetéseknek nem kizárólag az Októberi Diplomából kitetsző az a szándék volt a kirobbantója, amivel az uralkodó az abszolutizmus és centralizmus rendszerét csak igen csekély mértékben kívánta korlátozni, hanem sokkal inkább a császári adószedők sorozatos önkényeskedése. Bécsben azonban úgy ítélték meg, hogy Magyarországban a feszültséget a megyék szítják, ezért Ferencz József 1861. január 16-án a megyék „túlkapásainak" megszüntetését rendelte el. Ennek a rendelkezésnek a keltezésétől még egy hét sem telt el, a megyék közgyűléseiken sorra tiltakoztak a király rendelkezésének indokaiban kifejtett állítások miatt. A hazai törvényekre alapított, nemegyszer élesen megfogalmazott határozataikat feliratban terjesztették a király elé s ezeknek nyomdában előállított példányait - kölcsönös tájékoztatás végett - az ország valamennyi törvényhatóságainak is megküldték. A törvénytelen intézkedések a hajdú városokat sem kerülték el. 1861. június 26-án nagyszámú adóbehajtó császári katonaság szállta meg Böszörményt és különösen a földművelő lakosokat akadályozták a termés betakarítási munkában. A főkapitány azonnal Vay Miklós kancellárhoz fordult és kérte az adóbehajtásnak a betakarítás befejezéséig történő felfüggesztését. Vay, július 9-én érkezett távirata szerint, a felfüggesztést csak abban az esetben engedélyezte, ha a Hajdúkerület eleHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 67 12 Uo. IV.B.752/b. 1861-6-9.
