A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
46 A fiatal Beregszászi alsó- és középiskoláit a debreceni Református Kollégiumban végezte. 1806-ban lett tógátus diák. Minden valószínűség szerint már ekkor megismerkedett a rézmetszetek készítésével, bár ekkor a debreceni tógátus diákok rézmetsző művészete - a sokat ígérő kezdet után - leáldozóban volt. A legkiválóbb rézmetszők: Erőss Gábor, Papp József és Lumnitzer János György fokozatosan elkerültek Debrecenből. így aztán a rézmetszést Beregszászi Pál elsősorban nem tőlük, hanem Pesten Karacs Ferenctől tanulta, bár kétségtelen, hogy munkáikkal, iskolai atlaszaikkal már Debrecenben is találkozott, s valószínűleg segédkezett is nekik. Annál inkább valószínű ez, mert testvérbátyja, - Beregszászi Péter is- ebben az időben - 1804-ben és 1807-ben - készítette a metszeteket Sárvári Pál professzor könyvéhez.45 1811-ben iratkozott be a pesti egyetem mérnöki karára, - az Institutum Geometricumba, ahol három évi tanulás után, - 1814-ben - mérnöki oklevelet szerzett. Ez alatt azonban nemcsak a kiszabott tanterv szerinti tanulmányokat folytatta, hanem igyekezett magát a rajzolás, de főképpen a rézmetszés tudományában is tovább képezni.46 Erre nagyszerű lehetősége nyílott azáltal, hogy szoros barátságban állt a nála húsz évvel idősebb Karacs Ferenccel, aki a kor egyik legkiválóbb rézmetszője és térképszerkesztője volt. Sőt egyideig a Herbstgasse (ma Szentkirályi utca) 1054 sz. alatti Karacs ház lakója is volt. Ebben a vendégszerető házban a XIX. század első évtizedeinek majd minden szellemi vezér- egyénisége megfordult. Járt ide Pethe Ferenc, Virág Benedek, Kulcsár István, Döbrentei Gábor, Horváth István, Szentpétery Zsig- mond és Ferenczy István. Karacs házában lakott 1814-ben Katona József is, aki itt írta Jeruzsálem pusztulása c. müvét,47 tehát még az is valószínű, hogy Katona és Beregszászi egy ideig lakótársak voltak. Bizonyos, hogy ezekkel a felvilágosult és a reformkort előkészítő tudósokkal, írókkal, művészekkel itt kötött barátsága hatással volt későbbi munkásságára, amikor rajztanári pályája során minden nehézséget vállalva küzdött tanítványai sikeres előmeneteléért. Beregszászi a mérnöki oklevél megszerzése után a rajzolás és az építészet terén szerzett ismereteit tovább kívánta bővíteni, ezért Bécsbe ment, ahol a cs. És kir. egyetemen tovább folytatta tanulmányait. Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben... 41 Pataki Ferenc: A magyar rézmetszés története. Budapest 1951.71. és 147.0. 46 Szűcs István: Szabad Királyi város Debrecen történelme. Debrecen 1871-72. 3.k. 581.0. 47 Tóth Mihály id.m. 491.0.
