A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
38 A Kollégium Kuratóriuma 1820-ban elrendelte az alkalmazott matematika mellett az építészet tanítását is. Az építészetet a tanterv szerint a rajzoktatás keretében kellett tanítani. Beregszászi ezzel lehetőséget kapott arra, hogy a rajz alapvető elemeinek oktatásán kívül magasabb, - művészi - célokat is megvalósítson. Az új rajzprofesszor ugyan nem volt kiemelkedő tehetségű művész, mégsem rajta múlott, hogy ezek a célok csak részben valósultak meg. A rajz és képzőművészetek oktatása a Kollégiumban is csak mellékstúdiumnak minősült, annak ellenére, hogy az 1835-i tanterv is elismerte ezek fontosságát.22 Ugyanakkor hét évvel korábban a harmadikos akadémiai hallgatóknak szabad választást engedett a német nyelv és a rajz tanulása között heti három órában, s csak az építészet oktatását tette kötelezővé heti egy órában.23 A rajzoktatás időpontjának megválasztása sem volt szerencsés délelőtt 11 és 12 óra között. Beregszászi panaszolja is, hogy a diákokat késve engedik el a Kollégiumból, sok írni és tanulni való feladatot kapnak, télen pedig már délután két órakor újra a Kollégiumba kell menniük. Azok tehát, akik az iskolától távol laknak, választhatnak a rajz tanulása, vagy az ebédelés között.24 25 Kiemelkedő tehetségű művészek nem is kerültek ki az iskolából, egyedül Dosnyai (Dozsnyai) Károlyt (1813- 1850. k.)b lehet említeni, aki 14 éven át a város költségén tanult a Kollégiumban, s a festő- és szobrászművészet iránti érdeklődését a rajziskola váltotta ki. Sokkal nagyobb jelentősége volt azonban a rajziskolának azoknak a fiataloknak körében, akik mérnöki pályán kívánták tanulmányaikat folytatni. Mindenképpen meg kell említenünk Bodoki Károlyt (1814-1868.), akire kollégiumi tanulmányai alatt professzorai, - Sárvári Pál és Kerekes Ferenc - meggyőző erejű nevelési módszerén kívül kétségkívül a rajziskola is hatással volt abban, hogy élethivatásául a mérnöki pályát választotta. A piarista diákoknak szünnapok délutánján kellett volna a rajziskolába járni, ehelyett azonban sokan, - egymást biztatva - elmaradtak az oktatásról, s a szünnapot „Sétálásra és Jádzásra” használták. Akik pedig szorgalmasan jártak, az idő rövidsége miatt nem tudtak eredményt felmutatni.26 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben... 22 Balogh István 1 l.sz. a. id.m. 44.o. Hivatkozik a Kollégiumi Levéltár Curatoratus jkve. 1828. jan. 20. 370.1. és 1835. dec. 2-3.216.1. 23 U.o. 44.0. Hivatkozik a Kollégiumi Levéltár Curatoratus jkve. 1828. nov.5. 718.1. és 1828. nov.29. 720.1. U.o. 192.0. Idézi a Városi Tanácsjegyzőkönyvét 1831. VI.20. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1011/A. Csurka István id.m. 14.o. megjegyzi, hogy a XX. század elején, 1909-ben is volt olyan iparostanoncul szerződtetett egyén, aki iskolába sohasem járt és írni, olvasni sem tud. Balog István ll.sz. a.id.m. 45.o. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Rendtartási jkv. 1843. 247-248.1. 24 Bajkó Mátyás 21.sz.a. id.m. 193.0. 25 Zádor Anna és Genthon István id.m. I.k. 560.O. 26 Bajkó Mátyás 21.sz.a. id.m. 192.0.
