A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Forrásközlés - Tóth Ágnes: A debreceni Tisza István Tudományegyetem alapítványai a két világháború között
Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 299 A DEBRECENI TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTVÁNYAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Tóth Ágnes E z a tanulmány azon tanulmányok sorába illeszkedik be, amely a város neves oktatási intézményeihez kötődő, azokat támogató alapítványokat mutatja be. A debreceni Református Kollégium javára tett alapítványok nagyobbrészt már nyilvánosságra kerültek. Balogh Ferenc és Jakucs István kollégiumi tanárok'a századfordulót követően a kollégiumi levéltár anyagából feltárták, majd közreadták a Kollégiumhoz kötődő alapítványokat, az 1550-es évektől 1911-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A Hajdú- Bihar Megyei Levéltár forráskiadványainak sorozatában látott napvilágot 1997-ben egy kötet, Debreceni alapítványok a XX. században címmel. Ez a kötet- folytatva a megkezdett munkát- az 1911 és 1944 között létesült kollégiumi alapítványokat mutatja be, és általában teljes terjedelemben közli azok alapítóleveleit. A kötet bevezetőjében Gazdag István2 rámutat arra, hogy a kollégium magánszemélyek által történő támogatásának három típusa ismeretes: alapítvány, hagyomány és adomány. Az alapítvány olyan pénztőke, amelynek csak a kamata használható fel a megjelölt célra és olyan módon, amire az alapító felhatalmazást adott. A hagyományhoz általában végrendeleti úton jut hozzá az adományozott. Ebben az esetben a felhasználás módja nincs korlátozva az adományozó által. Az adományró 1 már semmiféle írásbeli utasítás nem létezik. Ezek általában olyan önkéntes adakozások voltak, amihez az adományozott akár pénzben akár természetben hozzájuthatott. Az egyetem számára elsősorban alapítványok formájában érkeztek támogatások, ezért a továbbiakban az adományozásnak ezt a típusát nézzük meg részletesebben. Az alapítvány az Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint: olyan vagyon, amelynek jövedelme művelődési, egészségügyi, vagy más köz- vagy magáncélok szolgálatára van rendelve. A Révai Nagy Lexikon szerint” az alapítvány állandó 1 Jakucs István: A debreceni Református Kollégium alapítványai. Debrecen, 1937. Balogh Ferenc: A debreceni Református Főiskola alapítványi törzskönyve, azaz alapítványok, hagyományok és adományok tevőinek sorozata I, II, III. részben 1550-től 1911-ig. Debrecen, 1911. " Gazdag István: Bevezető in. Debreceni alapítványok a XX. században. Hajdú- Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 28. Debrecen, 1997. 5.