A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A "választott magyarországi király" és Debrecen kapcsolatai 1683-1685
29 Apafi gondoskodott arról is, hogy a török vezér értesüljön az eseményekről. A fejedelem a porta előtt megvádolta Thökölyt, hogy katonái erdélyi kereskedőket rabolnak ki, partiumbeli és debreceni területeken kóborolnak és fosztogatnak, sőt jogtalanul fogva tart küldöttségben hozzá járó debreceni polgárokat. Az is kétségtelen, hogy a portán egyre jobban előtérbe kerülő Thököly-ellenes erők is felhasználták az Apafi részéről elhangzó vádakat. Bár ennél lényegesen súlyosabb érvnek bizonyult, a magyarországi fejedelemnek az 1683. évi bécsi hadjáratban tanúsított „engedetlensége”.27 Az előző évhez hasonlóan folytatódtak a törvénytelenségek a Debrecen közeli, a magyarországi fejedelem fennhatósága alatt álló városok kapitányai és tisztjei részéről. A haszonszerzés reményében egyik sem válogatott az eszközökben. Ónodról Füleki Kis Mihály 11 társával együtt azon a címen hajtották el a debreceniek 39 ökrét, hogy magán- természetű ügyben Batka Jánosné egyébként hamis érvekkel feljelentést tett Gyarmati Jánosné ellen. Az Ónodra küldött két debreceni követ augusztus 14-én azzal érkezett visz- sza, hogy Tállyai György kapitány nem tudja megtorolni Füleki Kis Mihály törvénytelenségét tényleges hatáskör hiányában, de fizetség ellenében megkaphatják az állatokat. A debreceniek jelenthették Thökölynek az esetet, mert Ónodon peres eljárás keretében marasztalták el Kis Mihályt és társait, száz-száz forint kártérítés, és tíz-tíz tallér perköltség megfizetésére kötelezve őket. Bár az Ónodon járt küldöttség szeptember 17-én hazatérve a per megnyeréséről számolhatott be, ám az ítélet végrehajtására nem kerülhetett sor, mert megérkezett Thököly parancsa a had indulására. Nem volt egyedüli az ónodiak esete, hiszen az eperjesi vásárról visszatérő debrecenieket Tokajnál azzal az indokkal börtönözték be, hogy a Debrecenben lakó bizonyos Szirmai Péter nem fizette meg az adóságát, illetve a város nem küldte el a magyarországi fejedelem által kért társzekereket és élelmet. 1685. január 13-án pedig egyszerűen marhákat és szekereket vittek el a gűti erdőből a kuruc fennhatóság alatt álló Kálióba.28 A debreceniek követe az előző év novemberében hozta meg a hírt, hogy a német elvonult Buda alól. Az ostrom 109 napig tartott és 23 ezer ember pusztult el a vár falai alatt. A németek elvonulásának két oka volt, egyrészt a Kara Mehmed parancsnoksága alatt álló török helyőrség elszántsága, másrészt a német hadvezetés által elkövetett hibák. A németek Buda alól Érsekújvár felé hátráltak, s ezért a török kézen lévő vár élelmezése fontos feladattá vált. November 12-én a nagyvezér Thökölyt bízta meg ezzel a feladattal, aki a váradi és egri törökkel közösen ellátta Érsekújvárt, sőt sikereket ért el, amikor a Szatmárból távozó német csapatot váratlan rajtaütéssel szétszórta, Eperjest pedig felszabadította.29 Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Zendülés a városban A fejedelem élésmestere és hopmestere a Debrecenbe 1685. február 9-én átadott levelükben élelem beszerzését és szállítását parancsolták Ónodra és Tokajba. Miközben a városból elindították az élelmiszeres szekereket, Thököly Patakról Tokajba, onnan éjszaka 11 Angyal D.: Késmárki Thököly Imre. II. k. 105., 106.;Trócsányi Zs.: Teleki Mihály. 286-287., 288 28 Debreczeni Diarium. Tört. Tár 1911. 179., 180., 185-186., 190. 29 Debreczeni Diarium. Tört. Tár 1911. 188.; Hóman B., Szekfü Gyula: Magyar történet. IV. k. 211.; Angyal D.: Késmárki Thököly Imre. II. k. 117-119.; EOE XVIII. k, 264. ______________
