A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
225 az évente megrendezendő tűzoltó versenyeken való részvételt, mert az előzetes felkészülés komoly szakmai munka eredménye. Egy-egy bemutató vagy hétvégi kirándulás erősíti a tagság ragaszkodását az egyesülethez, mert közösségformáló és számukra szórakozást, kikapcsolódást jelent. Az önkéntes tűzoltó egylet vezetősége elismerte, hogy munkájukat a községi tanács hatékonyan segíti, és a termelőszövet megerősödése óta a tsz is jelentős anyagiakkal támogatja.27 A község alapítása óta mindig visszatérő gond volt a jó ivóvíz biztosítása. A községi kutak rendben tartására költségvetési keretet kellett biztosítani. így volt ez az 1970 körüli években is, mert a gyarapodó intézményhálózat egyre nagyobb teljesítményű fúrott kút vízhozamára tartott igényt, avagy törpe vízmű létesítésére, az utcákon megfelelő kifolyókkal. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Árvízveszély A község 1970-ben egy természeti katasztrófa fenyegetésének veszélyét is átélte. Mivel a Tisza partján lévő településről van szó, a község rövid története nem is lenne kerek, ha nem írnánk róla, hogy volt év, 1970 tavasza, amikor a települést a Tisza árvize fenyegette, amely a lakosságra pánikszerűen hatott. Bár a közel fekvő települést csak a gát védi a folyótól, mert a község fekvése elég alacsony, - erre utaltunk a természeti környezet leírásakor - az 1970 előtti években árvízveszélyről nem maradt feljegyzés. Ez magyarázza a pánikot, s voltak olyan családok, akik már összepakoltak a meneküléshez, bútoraikat kővel terhelték le, hogy el ne vigye az árvíz. A község vezetése elérte, hogy tömeges élelmiszer felvásárlás, elmenekülés nem lett, mert a lakosságot rendszeresen tájékoztatta a Tisza vízállásáról, a gátak sorsáról, maga a lakosság is figyelhette a víz mozgását. A község embereket, erőgépeket és lovas fogatot biztosított a gátak védelméhez, így az ijedtségen kívül más baj nem történt. A községi tanácsnál 1970. május 16-tól június 2-ig állandó ügyelet volt, amíg az árvízvédelmi készültség el nem múlt. Ez kemény megpróbáltatás volt, de sikeresen véget ért.28 A tanácsi önállóság vége 1970. második félévére is esett egy rendkívüli — közigazgatási - esemény, a Polgári járás megszűntetése, melynek Tiszagyulaháza is tagja volt, és ugyanakkor Polgár nagyközség létrehozása, mely három települést fog össze: Polgár, Újtikos, Tiszagyulaháza. Ezzel Tiszagyulaháza Polgár nagy község résztelepülése lett, Polgár Közös Tanácsa irányításával. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 17/1970. sz. rendeletével a Polgári járást megszüntette, községeit a Debreceni járáshoz csatolta, majd a 19/1970. sz. rendeletével Polgár nagyközséget létre hozta Tiszagyulaháza és Újtikos hozzácsatolásával. 27 U.o. VB. 1970. január 19. Az önkéntes tűzoltóság munkájáról. ^U^ojieszámolóJjJTŰjúniu^^^dJa^^
