A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története

Ezek a gazdasági feszültségek, a saját földterület hiánya 1908-ban az első telepes község (Tiszagyulaháza) létrehozásához vezetett, melyet a térségben még négy hasonló (Görbeháza, Újszentmargita, Újtikos, Folyás) követett. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 211 Borsod megyében 1945-ig Tiszagyulaháza megalakítása jórészt a szederkényi grófi birtokból jött létre, de területi kialakítása a polgári határ területét is érintette, s ez egyben „előjátéka” volt a későbbi telepes falvak létrejöttének is. Ekkor még Pusztagyulaházának nevez­ték. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1890-ben 349 fő lakott az ak­kor még Szederkényhez tartozó tanyaközpontban, 1900-ban 330 fő. Az uradalom gazdasági központjából kialakult település földjét a káptalantól az állam megváltot­ta, hogy azt a Magyar Királyi Állami Földmérési Felügyelőség felparcellázza, és az igényt benyújtó nincsteleneknek törlesztésre átadja. Az új község benépesítésében elsősorban a polgáriak vettek részt, 1903-ban 54 család, közel 300 fő költözött ide, s ezzel lényegében az új község alapjait vetették meg. A telkek felmérése és kiosztása 1906-ban 69 belterületi telket tartalmazó lakóépülettel kezdődött, a telkek nagysága 500-800 öl, egy része udvar, másik része kertművelési ágba tartozott. Ezzel azt is elősegítették, hogy a tulajdonosok a család részére a háztartáshoz való zöldségfélé­ket is megtermelhessék. Ez a belterület volt. A szántóföld kiosztása külön történt, de folytatólagos helyrajzi szám alatt, annak terjedelme 2-6 kát. hold volt, de 14 holdas terület is volt, sőt 25 kát. hold nagyságú ingatlan kimérésével is találkoztunk. 9 A belterületi ingatlanok 1-167 helyrajzi számig, 168 hrsz-tól a szántóföld kiosztását jegyezték be. A birtokrészleti jegyzőkönyv alapján 1906-ban 1695 kát. hold földet (szántó, rét, legelő) osztottak ki Tiszagyulaháza határában. A földosztást négy fordu­lóban végezték, és az első fordulóban erdőt (füzes) is osztottak ki. Ez bizonyára a Tiszához közeli terület volt. A határleírási jegyzőkönyv Tiszagyulaháza térképének rajzát tartalmazza, jelölve, hogy a falu nyugati határa Tiszaszederkény a Tisza partján teljes hosszában. A köz­séget Borsod megyéhez csatolták, s a Mezőcsáti járás községe lett, mint ahogy ko­rábban a tiszaszederkényi terület is Borsod vármegyéhez tartozott. Tiszagyulaháza község alapítását a 27 788/1908. IV. a. belügyminiszteri rendelet tartalmazza. A szederkényi grófi birtokból leválasztott területet Polgár határából elvett területtel is kiegészítették. Az önállóvá válással a község fejlődése megindult. A község benépesítésében elsősorban a polgáriak vettek részt. Ott nagy létszámú zsellér rétegnek az önálló lakás és földterület biztosítása kulcsfontosságú volt. Abban bízva, hogy saját földjükön gazdálkodnak, az évenkénti törlesztés anya­gi súlyát is vállalták. Részletes adataink nincsenek az odaköltözőkről, csak a nevük és a lakás helyrajzi száma ismeretes, ezeket közöljük: 10 4 HBML VI. 127/a,b. I. Tiszagyulaháza határleírása, birtokrészleti leírás 1906-1908. 10 U.o. Birtokrészleti jegyzőkönyv. Földmérési Felügyelőség Debrecen

Next

/
Thumbnails
Contents