A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A "választott magyarországi király" és Debrecen kapcsolatai 1683-1685

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 19 Thököly a magyarországi fejedelem és Debrecen kapcsolata Ölveti Gábor z 1680-1685 közötti eseményekről szóló feljegyzéseket tartalmazó Debreczeni Diarium értékes levéltári forrás nemcsak várostörténeti szempontból, de országos r ▼▼kitekintése matt is. A napló részletgazdagságával egy előző tanulmány témájának, Thököly és Debrecen viszonyának ’80-as évek eleji bemutatásához kiválóan alkalmas volt.1 Az 1683-85. évi naplórészletek a kapcsolat további vizsgálata mellett a török és szövetségeseik Bécs elleni hadműveletének és következményeinek a megismeréséhez is elsőrendű forrás. Mindkét témakör szempontjából nagy változást hozott az 1683. év. A Habsburg-ellenes magyarországi felkelés tetőpontjához érkezett az osztrák főváros megtá­madásával. Ugyanekkor Debrecen és Thököly kapcsolata minőségileg alakult át azzal, hogy a kuruc vezért a török 1682. szeptemberében Felső-Magyarország királyává kiáltotta ki. Jelen tanulmány tehát a Debreczeni Diariumban foglalt leírásokra építve e két nagyon fontos esemény bemutatására vállalkozik. Amikor a város küldöttei november 21-én értékes ajándékokkal megrakottan utaz­tak az új fejedelmet köszönteni, a város privilégiumainak az elismerésére kívánták rávenni. Miután Thököly megígérte, hogy 1683 elején, a kassai gyűlésen döntést hoznak Debrecen ügyében is, elégedetten tértek haza. Csalódniuk kellett, mert kiváltságaik elismerése he­lyett, azokat semmisnek tekintő határozatok születtek, olyanok, amelyek tulajdonképpen a fejedelmi jövedelem gyarapodását szolgálták. Többek között a cseber bor után egy forintot kellett fizetniük, továbbá harmincad terhelte az aba, karmazsin és szattyán árukat. A debre­ceniek az erdélyi fejedelemhez fordultak segítségért, hogy Thökölyék a város kiváltságait sértő rendeleteket módosítsák. A történtekről február 5-én a váradi pasát is értesítették.2 1683 első felében, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Kara Musztafa török vezér Bécs megtámadására készül, Thököly, mint fejedelem új módszerekkel próbálta szolgáltatásokra kényszeríteni Debrecent. Azzal fenyegetőzött, hogy nem engedi a fejedelemség területére a város kereskedőit, és elveszi a szabolcsi birtokokat, amennyiben nem küldik el az előírt mennyiségű gabonát és a társzekereket, illetve küldöttei nem jelennek meg a harangodi 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár/HBML/ IV.A.1011/a. 171. k.; Ölveti Gábor: Thököly hadakozása Debre­cennel /1680-1683/. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV11. Szerk., Radics Kálmán. Db., 2000. 2 Debreczeni Diarium. Közli: Csűrös Ferenc. Tört. Tár 1910. 369., 569-570. ________________________

Next

/
Thumbnails
Contents