A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Papp József: A debreceni Sétakert
198 Papp József: A debreceni Sétakert. zelések alapján, sok-sok vita eredményeként végül 1911-ben nyilvánította a város törvényhatósági bizottsága hivatalosan is parkerdővé a városhoz legközelebb eső erdőrészt.52 * Az első világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben át kellett gondolnia a város vezető testületéinek a belsőségbe vont városrészekkel kapcsolatos korábbi terveket. Ennek a Nagyerdőt és környékét leginkább érintő vonatkozása, hogy az 1916-ban sikeres pályáztatás útján a Kincseshegy homokdombjaira tervezett új köztemető területét lakótelkekre osztva értékesítésre jelölték ki. A így befolyó bevételt az új területen, a Nagyerdő keleti részeiben elképzelt köztemető kialakítására kívánták fordítani. Az új elgondolások végrehajthatósága érdekében egységes rendet kellett teremteni a Nagyerdő teljes déli oldalán. Megoldásra várt az időközben felépült egyetemi klinikák és az épülőfélben lévő egyetemi központi épület elhelyezése miatt a nyugati erdőrész rendezése, városhoz illesztése is. Családi villanegyed (Borsos József) Az 1923-ban, Borsos József főmérnök és a város kertészeti felügyelője, Pohl Ferenc által elkészített erdőrendezési terven a Nagyerdő déli, gazdasági művelésre régóta alig használt részét egy új körúttal (Móricz Zsigmond körút) teljesen kiszakították. Benne középen egy kisebb körút, a mai Nagyerdei körút veszi körül a régi fürdőkertet és a kelet felőli jégpálya, lőterek, játszóterek területét. A belső körút nyugati és részben északi peremével szemben helyezkedik el az egyetemi és klinikai övezet. A körúton belül fennmaradó részen erdei sétányok kialakítását tűzték ki célul. Kelet felé ezen keresztül vezet széles sugárút az új, erdei temetőbe. Az elképzelések zöme valóra vált. A parkerdei rendezés gondolatvilágát híven tükrözi a Borsos József nevével fémjelzett, 1930-ban keltezett szabályozás.xi A terv - amely egyebek mellett az impozáns egyetem előtti tér és a Déri Múzeum épületét új, széles sugárúttal köti össze - a Sétakertben kijelölte a Simonyi út nyugati oldalán, a hosszú telkek „lábjában” a Bessenyei, a keleti oldalon a Géresy és Weszprémy utcát. Emiatt mindkét oldalon új telkek alakultak ki. A harmincas években e rendezésnek megfelelően épültek a - többnyire ma is álló - villaszerű családi lakóházak a megnyitott utcák mentén.54 Bár a későbbiekben a belterület csökkentésére is születtek elképzelések, ám ezekben sem akarták megváltoztani a Nagyerdő déli szomszédságában kialakult rendet.55 Az ekkortájt fellelt gyógyvíz miatt tovább bővült a fürdő területe, felépült Magyarország első stadionja. Ezzel egy időben ültették el a ma is látható hársfasort a Simonyi úton.56 Kertes fürdőváros (Kalenda Lóránd) A második világháborút lezáró bombázások nem kímélték a Simonyi út környékét sem. A háborús károk helyreállítását még többnyire a villatulajdonosok végezték el, bár az épületeket többnyire már nem ők lakták. A Borsos-féle szabályozást köve52 A Nagyerdőből 1782 kh. lelt „vaderdő”, míg 574 kh. parkerdő minősítést nyert. - Dr. Szemerédy 1996. 139. 3:1 Borsos 1930. 54 Mikrofilmtár 55 Dr. Vásáry 1932. 56 Sápi 1972.81.
