A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Papp József: A debreceni Sétakert

ma miatt 1884. október 2-án Magyarország első gőzvontatású közúti vasútja éppen itt, a vasútállomás és a Nagyerdei Vigadó közötti szakaszon indulhatott meg. A vasút engedélyokiratában az esti közlekedés feltételeként előírták a közút kivilágítását31 is, így 1885-től gázlámpák égtek a Sétakert kúria-szerű villái közötti nyílegyenes sétányon. Itt a civilek mellett gyakori volt a katonák kivonulása az erdei gyakorlóterekre, a katonai hosszú-lőtérre.32 Ünnepnapokon a nagyerdei fürdő, a vendéglő, a polgári lövőházak, a kávéház, télen a jégpálya kínált külön szórakozást az erdőbe látogatóknak.33

A pihentetés, szórakoztatás nem csak a város költségvetése szempontjából volt üzleti kérdés, így szinte természetes, hogy egy gazdag polgár 1888-ban versenytársat teremtett azzal, hogy a Simonyi út elején, az István Gőzmalom Simonyi út felőli oldalán felépítette a Margit Gőz- és Kádfürdőt34 35. Az új intézmény kínálatában a fürdő mellett, az erdei szórakozóhelyekhez hasonlóan üzemelt, pl. korcsolyapálya is. A Simonyi gát kiindulásánál egyre szebb épületek létesültek. A volt Ferencz piacon kiépült a városi kórház és vele átellenben, a „Margit” mellett, az Országos Tanítói Árvaház impozáns épülete (ATOMKI). A Simonyi-gát villatelkein, az országos divat szerint, az ingatlan utcai részére ekkor még nem került épület. A nyári lakokat kúria-szerűen helyezték el. 1896-ban, amikor a millenniumi ünnepségek egyik fontos helyi eseményét, a május 16-ai nagyszabású népünnepélyt a Nagyerdőben megrendezték, a sokaság már rendezett, kies kertek között sétálhatott ki a parkerdőbe.

Népünnepélyek, virágkarnevál

A mind gyakoribb, többnyire jótékony célú, bevételt is eredményező népünnepélyek sorában, 1901-ben jelent meg a mai virágkarnevál őse, a Jótékony Nőegylet által rendezett „cseresznyeünnep”.33 A különböző felekezetek egyletei által kezdeményezett, az erdő és a sétány lezárhatóságát kihasználó vigalmak felvonulási útvonala a mellékutcák nélküli Simonyi út volt a Margit fürdőtől a Nagyerdő kapujáig. Az eseményt a város vezetése is magáévá tette, és 1905-től kezdődően Debrecen város díszes négyesfogatát, virágokkal feldíszítve kirendelték a felvonulásokra.36 „A virág-kocsi korzót rendelező bizottság” kezdeményezésére Kovács József polgár- mester felkérte a Simonyi úti kertek tulajdonosait, hogy virágozzák fel kerítéseiket.37 Ekkorra az út nyugati oldalán 24, keleti oldalán 16 telek alakult ki. Tulajdonosaik között 1910-ben nagyon sok ismert családnevet találunk. (Fabricius, Rickl, Vecsey, Kardos, Sesztina, Kaszanyiczky, Ungár, Veszprémy, Stegmüller, Simonffy, Bay, Komlóssy, Áron, Fürst, stb.)38 Az 1912-ben készült kataszteri térképen a villatelkek utca felőli részén kivétel nélkül „d.k.” (díszkert) megjelölést alkalmaztak.39

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 195

51 Szabó D. 1984. 11, Sápi 1972. 68.

32 Az erdei katonai lőterek használatát a város és a katonaság között szerződések szabályozták. - IV. B. 1405/b. VII. 10/1898. sz.

33 Pallas Nagylexikon Debrecen térképe, V.ö: Szűcs 1990. 23-25.

34 Bényei 1986. 96.

35IV. B. 1405/b. 182. d. III.B 25/1900. 711/1901, 7735/1901. sz.

36 156/1991-1905 bkgy. sz.

37 uo. 2189/1905. ein. sz.

38 Házjegyzék 1910.

39 189 I., 189 III. sz. (1:1440) térképszelvények