A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Papp József: A debreceni Sétakert
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 191 A DEBRECENI SÉTAKERT Papp József Nagyerdő E gy bővizű folyóktól, hegyektől távol települt város azzal kénytelen beérni, ami környezetében elérhető. Debrecen lakosságának a városkörnyéki erdők adták az építkezések alapanyagát, az épületfát. Benne termett a tűzrevaló, sőt a sertésmakkoltatás és gubacsszedés is mérhető jövedelmet biztosított a közösségnek.1 A féltve őrzött zárt erdőkkel kapcsolatban a szabad királyi városi kiváltság 1693-beli elnyeréséig nem lehet nyomát sem lelni, hogy pihenésre használták volna. A másfél évszázados török jelenlét következtében három hatalom közé szorult Debrecen lakossága, az állandósult külső veszedelmek miatt legfeljebb rejtekül használhatta erdeit, semmint pihenőtérként. A város védőárkán 1697-ben nem is volt északi kijárat.2 A lakott települést ölelő legelő-gyűrűben csak a temetőknek és a zárt szőlős- (zöldséges, gyümölcsös) kerteknek biztosítottak helyet. A sánccal, árokkal védett szőlőskertek legkorábbi darabjait a város nyugati, északnyugati, később déli és keleti peremén szakították ki. A közöttük termelés alá nem vont részek „emberemlékezet óta” terméketlen homokdombok voltak3, ezeken át vezettek az utak (gátak) az erdőkbe, szőlőskertekbe, legelőkre, távolabbi vidékek felé. 1703-ban Rákóczi Ferenc seregei is ilyen helyet, a Nagyerdő melletti gátat és környékét használták táborhelyül.4 5 Ekkortájt az országút az erdőn keresztül haladt Hadház felé. 1709-ben a mai BIOGAL területén még piac is működött, mert a Debrecenben dúló pestisjárvány miatt a vidéki árusok nem mehettek közelebb a városhoz. 1761-ben az országutat a mai Hadházi út nyomvonalára helyezték ki az erdőből. Ugyanekkor - a mai Nagyerdei körút nyomvonalán az erdő megóvására kiépített - védvonalon szekérrel is járható kaput nyitottak délre a város felé, és északon a pallagi puszták irányába.3 A történelmi Debrecen hatalmas erdői6 között meghatározó szerepe volt a két „tilalmas” erdőnek7. A távolabbi Apafája mindvégig zártabb maradt, mint a közelebbi 1 Balogh I.: Mezőgazdaság... 1981. 275. 2 Komoróczy 1974. 23. 1 Balogh I.: Arendi ...1981. 101. 4 Csobán 1930. 4. 5 Kováts 1762, v.ö.: Dr. Szemerédy 1996. 1356 A XVI11. sz. végén 25.157 kh 760 а-öl a város erdeinek területe. Benne a Nagyerdő 2.300 kh 910 o-öl.- Rácz 1. 1981. 250. Még 1938-ban is 18.674 kh. 341 D-öl az erdők összterülete. - Papp 1997. 7.
