A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből

182 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből Előfordult az - a nagy menetgyakorlat előtt hogy az élelmiszer mellett félliter pálinkát is kért, mert mint megokolta: a szomjúság és fáradtság ellen ez a legtöbbet tenne.” (1914. május 13.) Ugyanakkor érdekes, hogy kihasználva a katonáknak nyújtott kedvezményt, 50 pakli dohányt irat a maga számára kaszárnyában, s azt édesapjának csomagban hazaküldi (1914. április 26.). Figyelmezteti azonban az otthoniakat; erről ne beszél­jenek, mert ezt nem szabadna, de ő kedves ajándékkal óhajtotta meglepni édesapját. Ezzel egyidejűleg sajnálkodik, hogy édesanyjának is szívesen küldene „... valami szép ruhafélét, de mit érne az ilyen ajándék, ha hazulról jönne rá a pénz”, ezért ilyen ajándékot nem küld. Pénz A másik sűrűn ismétlődő kérés a csomagon felül a pénz kérése. Az (1913. novemberi, napszám nincs jelölve) levélben köszöni a hat koronát, amit otthonról kapott. Ezt a pénzt előzőleg ő kérte, mert az egységük november 15-én Ladendorfba (Bécstől északra) fog menetelni, s „... erre az útra kértem a pénzt, hogy útközben legyen mihez nyúlni...” Alig telt el néhány hét, november 23-án már azt közli leve­lében; a hat korona elfogyott. Ebből két koronát a láda átalakítására (mert nem fért az ágy alá) kellett fordítani, a többi jórészt mosatásra és élelmiszer-vásárlásra ment el. Az újabb pénzküldeményről, annak felhasználásáról részletes beszámolást közölt. Bevásárolt 1 db vikszoló (fényesítő) kefét (2 korona 40 fillér), 2 db törülkö­zőt (1 korona), 2 pár kesztyűt (1 korona 20 fillér), 2 inget és 2gatyát (3 korona), 3 pár kapcát (90 fillér), 1 db ruhakefét (50 fillér), 1 db sárkefét (30 fillér). A láda be­hozatala 1 korona volt, és ez összesen: 10 korona 30 fillér lett. De ezenfelül még fegyvertisztító eszközöket, szappant, benzint, stb. is be kellett vásárolni, így az ott­honról küldött pénzből (azt nem közli, hogy az mennyi volt) csupán 1 korona ma­radt. Égerházi Gábor a gyakori pénzkérések ellenére nem volt pazarló. 1913. de­cemberében Lőrincz Lajostól kap levelet a volt munkahelyéről, amelyben megkér­dezik tőle, hogy állása után a banktól még járó 50 koronát neki küldjék-e el, vagy szüleinek fizessék ki. Erre a kérdésre azt a választ írta; adják oda a pénzt szüleinek, s azok legyenek szívesek az ő számára havonta 6-6 koronát küldeni „... mert annyi pénzre (már mint 50 koronára) úgy sincs szüksége”. Idők múltával azonban megváltozott a helyzet. Több pénz kellett. Az esküté­tel után ugyanis az újoncok is kimehettek a városba, csakhogy a kaszárnya vártán (ez esetben a kapuőrségnél) megvizsgálták a távozni akarókat, hogy tisztán, csinosan vannak-e öltözve. Az öreg bakák mesélték, hogy tavaly is csapatostól zavarták visz- sza a sok katonát, mert nem voltak megfelelően öltözve. Panaszolja is Égerházi; vannak olyan századok, ahol adnak kimenő ruhát. Az ő századánál azonban a jelen­legi viselő ruhát akarják beszedni és tisztítani, s ez lenne a kimenő ruha. A felülvizs­gálaton azonban ennek kétes lesz a sikere. Ilyen körülmények között az - folytatja a helyzet ismertetését -, akiben van egy csepp életkedv és van egy kis tehetsége

Next

/
Thumbnails
Contents