A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből
178 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből ember. Szigorú, rendet, fegyelmet, igazi jó munkát követelő. Régi világból való katona, aki tiszti iskolát nem végzett, de talán 66-bam (1866-ban) az olaszok elleni ütközetben tüntette ki magát és ezért lett tiszt. „Éppen ezért, mert hiányzik az iskolázottsága - írja továbbiakban Égerházi Gábor -, a legénysége kiváló munkájával akar érdemeket szerezni, ami sikerül is, mert az ezredben a mi századunk van a legjobban kiképezve. De minden nap tovább dolgozunk 1-2 órával, mint a többi század. A sarzsiktól pláne (kiváltképpen) sokat követel. Úgy szidja őket a legénység előtt, mint a kutyákat. Ily körülmények közt bizony senki sem kívánkozik a csillagokra. Én sem aggódom rajta.” (Már mint, hogy elmaradt az előléptetés.) Egy öreg bakának jobb dolga van, mint egy rendfokozattal rendelkezőnek. Nem kell az újoncokkal bajlódnia, elvégzi a kis feladatát és azután alhat, vagy mehet a városba.” Ezekkel a szavakkal nemcsak vigasztalódott Égerházi Gábor, a várt előléptetés elmaradása miatt, hanem tulajdonképpen meg is változtatta a véleményét a „csillagokkal” kapcsolatban, teljesen lemondott azok iránti vágyáról. Vártán Ugyancsak a kiképzés bizonyos foka után kerültek a katonák vártára, azaz őrségbe. Égerházi Gábor 1914. február 4-én került őrségbe, vártai szolgálatba. Tulajdonképpen ő, mint telefonos iskolai beosztásban lévő nem teljesíthetett volna hétköznap ilyen szolgálatot, de ezen a napon az ezredből 300-400 katona nyert hasonló beosztást, s az ő századukból is 29-en. Mindez azért történt, mert „... itt nem úgy van, mint Debrecenben, ahol legfeljebb 4-5 várta létezik, itten körülbelül 36 várta van.” Egyébként a poszt (Posten=őrhely, itt őr) felváltás kétóránként történt, ami elég hosszú téli hidegben, bár az őrök nem fáznak. A bakancsra még jó meleg szőrbakancsot húznak és köpönyeget is kapnak. Az 1914. július 16-i levél szerint különös őrszolgálatot kellett teljesítenie. Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége temetése napján a királyi palotánál volt őrszem Égerházi. Mint ahogy leírta: „... láttam az öreget (az uralkodót) háromszor, s ennek jobban megörültem, mint az itteni őrségért járó külön juttatásnak a 35 krajcárnak, a búza cipónak és a fél liter bornak.” Történelmi személyiségek A közvetlenül leírtakhoz, a királyi palotánál teljesített őrszolgálathoz kapcsolódik, hogy egy alkalommal módja volt látni az uralkodót, Ferenc Józsefet (1914. július 16.). A király és császár ezen a napon háromszor hajtatott ki a palotából, méghozzá nyitott hintóval. Amint elhaladt az őrség előtt, kissé felállt, s akként fogadta az őrség tisztelgését, pedig Égerházi Gábor szerint: „Bizony, Ő rajta is meglátszik már a 84 év küzdelme, egész meggörbült, csupa ősz és halvány arcú.” Ezek a szavak nemcsak a királyhoz való ragaszkodás eléggé meleg szavai, hanem Ferenc József egy jellemvonásának, nevezetesen a katonának a rangtávolság ellenére való megbecsülését is tükrözik.
