A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben
165 Az ünnepélyre kivonuló közönség különösen felkéretik arra, hogy a kivonulás alkalmával - s külön közzé teendő sorrendet szigorúan megtartani - a Nagyerdőre szóló belépőjegyét pedig a nagy tolongás elkerülése céljából előre megváltani szíveskedjék. A népünnepély tiszta jövedelme a Debrecenben felállítandó Kossuth- szoboralapot illeti.17 Kulcsár Endre ref. főgimnáziumi tanár megjelentette Kossuth Lajos életrajzát.18 A készülődést megzavarta a szeptember 13-án a városra rátörő ítéletidő - minden elsötétedett, a sűrű fekete felhő orkánszerű vihart hozott széllel-porral, mindenki menekült. A feljegyzések szerint 1863-ban volt hasonló időjárás.19 A debreceni újságokban szeptember 16-án több méltató cikk jelent meg: Bakonyi Samu „...Ha ezen a napon a te szíved édes magyar népem csakugyan egybe tudna forrni! Ha ez a nap nemcsak ünnep lenne a magyar nép legdicsőbb fiának, de az ő újjá teremtő lelkének ereje egy nagy elhatározás tüzével gyújtaná fel a szuny- nyadozó nemzet akaratát...” Koncz Ákos „...Kossuth Lajos századik születésnapján ünnepeljünk lelkesedéssel, méltóan nagy nevéhez... Legyen ez az ünnep ne csak az Ő emlékének felgyújtása, hanem eszméinek, munkás életének és honszerelmének követése...” Rákosi Viktor „Magyar... állj meg sietős utadban, töröld le homlokodról a munka verejtékét és vess visszafelé egy pillantást... Magyar! El ne feledd nagyjaidat, kik önfeláldozásukkal a sötétségből a világosságra kivezetek...”20 A Debreczeni Újság szeptember 17-én piros-fehér-zöld keretes egész oldalas vezércikkben köszöntötte a nemzet nagy fiát „Ne ródd fel azt nekünk, magyar nemzetednek bűnül Kossuth Lajos, hogy ez a nép, születésednek 100. évfordulóján nem az a büszke, boldog, hatalmas nemzet, amelyről a te szivárványos lelked még a számvetés legkeserűbb éráiban is álmodozott...”21 Ezen a napon a város díszközgyűlést tartott amelyen beszédet mondott a főispán „...közgyűlés nem fogja tőlem megtagadni annak a feltevését, hogy a hazafias kegyelet érzelmeinek legalább egy szerény szikrája még egy főispán lelkében is megél...” A jelen lévők hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadták a főispán tisztelgő szavait. Bakonyi Samu rövid beszéde után Komlóssy Arthúr felolvassa a Kossuth szoborra és arcképre vonatkozó határozatot.22 A szabadságszobornál dr. Varga Lajos tartott ünnepi beszédet amelyben Kossuth bátorságát méltatta az április 14-i detroni- záció kimondásában.23 1902. szeptember 17-én az ipartestület dísztermében került sor a Kossuth kép- és ereklye kiállítás megnyitására. A szervezőket az 1888-as eredménytelen múzeumi alapítási kísérlet is ösztönözte és megerősítette őket abban a hitükben, hogy Debrecenben legyen múzeuma 1848-49-nek, Kossuth Lajosnak. A szervező-gyűjtő munkát Dávidházy Kálmán ismert iparos-gyáros irányította. A díszteremben öt hosszú asztalon helyezték el az értékes tárgyakat - üveglappal lefedve. A kiállítás Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 17 „Debreceni Kossuth ünnep. A rendező bizottság felhívása” Ezzel a címmel közölte a Debrecen című újság az ünnepség részletes programját 1902. szeptember 13-án. 18 Debreczeni Újság 1902. szeptember 13. 17 Debreczeni Újság 1902. szeptember 13. 20 Debrecen 1902. szeptember 16. 21 Debreceni Újság 1902. szeptember 17. 22 Debrecen 1902. szeptember 18., Debreczeni Újság 1902. szeptember 18. 23 Debreczeni Újság 1902. szeptember 19.
