A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben

A kiegyezés következtében a történeti Magyarország integritásának illúzióját dédelgető magyar politikai közvélemény - ennek részeként a debreceni elit - eltávolodott Kossuth eszméitől, személyiségétől és elkötelezte magát 1867 mellett: „A 48-as elveket oda lehetne már tenni mellé, ti. a Kossuth bankók mellé.”2 Kossuth népszerűsége - politikai elgondolásainak irrealitása ellenére - nem csökkent a társadalom közép és alsó rétegeiben, a diákok körében, az ellenzéki politikusok elfogadtatásuk érdekében szívesen hivatkoztak Kossuthra. Az 1869 szeptemberében Turinba utazó kis debreceni csoportot - Bánky István, Gálocsy Gusztáv, Kövesdi János, Káposztás János, Rácz Miklós, Vértessy Lajos és hozzájuk csatlakozott Basa Bálint gömöri lelkész - vajon milyen szándékok vezethették e fárasztó útra? A Kossuth iránti tisztelet, a Bécs iránti fenntartások hangoztatása, szolidaritás a hazájából száműzött ember mellett, vagy Kossuth emigrációban kifejtett folyamatos politikai tevékenységének elismerése?3 A Debrecen újság 1872-ben közölte a Republiqe Francaiseban megjelent Kossuthtal készített interjút. A francia újságíró a „magyar ügyről” beszélgetett, Kossuthtal kijelentette „Még mindig száműzetésben vagyok, de mégis azt hiszem, hogy az osztrák kormányt nem nyugtalanítaná, ha hazámba visszatérnék. Megmásíthatatlan elhatározásom azonban, hogy nem lépek addig magyar földre, míg ott Lotharingen ház uralkodik. Meg fogok halni valószínűleg a nélkül, hogy hazámat szabadnak lássam.”4 Még ez évben olvashatták a debreceniek Kossuthnak Irinyi Dánielhez és a hódmezővásárhelyi választási bizottság elnökéhez írt levelét.5 Kossuth Lajos születésének 80. évfordulója alkalmából Debrecen város polgármestere levélben köszöntötte a képviselőtestület nevében az idős politikust.6 A 90. születésnapot, 1892-ben a korábbiaktól eltérően az ország szélesebb nyilvánossága ünnepelte. Budapest törvényhatósági közgyűlése Kossuth Lajost a főváros díszpolgárává avatta. A debreceni ünnepség szervezői feladatát a város rangos egyesületei: a Csokonai-kör, a Dalegylet és a Tornaegylet vállalták. Ezzel a város közéletének számos ismert egyénisége közreműködést vállalt az egyre több lakost mozgósító program megvalósításában. A megye több helyiségében került sor ünnepség megszervezésére.

A születésnapok mellett a szabadságharcra való emlékezések is alkalmat teremtettek a Kossuth Lajos iránti tisztelet adásra. Debrecen városa 1898-ban, az 50. évforduló alkalmából tárgyalásokba bocsátkozott gr. Kreith Béla budapesti lakossal, hogy a tulajdonában lévő Kossuth és a szabadságharc múzeumát átengedi - megfelelő összeg ellenében - Debrecennek.7 Természetesen az udvar igyekezett a Kossuth emlékeit ápoló és őrző törekvéseket gyengíteni. Az év elején kísérletet tett arra, hogy március 15-ét - április 11-e hivatalos ünnepé nyilvánításával elhalványítsa - a kísérlet eredménytelen maradt. Nem véletlen az sem, hogy ebben az évben került

158 Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben

2 Debreczeni ellenőr 1887. április 20.

2 Debreczen 1869. szeptember 23.

4 Debreczen 1872 .május 14. Külföldi újságokból való hírátvételre több ízben sor került.

5 Debreczen 1872. május 25.

6 Debreczen 1883. május 14.

7 Debrecen város tanácsa 1898. március 28-án tárgyalt gr. Keith Béla ajánlatáról - a Budapesten levő Kossuth és szabadságharc múzeumát hajlamadó Debrecennek átengedni. „A tanács széleskörű megbeszélést kíván ez ügyben összehívni április elején.” Átvétel esetén - az árat a házipénztár hátralékos követeléseiből kívánja fedezni, elhelyezni pedig a Kis-ujutcai bérpalotában kívánja megoldani. E lépéssel a tanács megveti az alapját a városi múzeumnak is. Debrecen. 1898. március 29.