A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében

okról, ebben sortári jegyet és számot ad az iratoknak. Ekkor tűnik fel az iratokban a „sortárnok” beosztás, mely valójában allevéltárnokot jelent.59

A rendezés szükségességét és az iratok levéltárba adását hangsúlyozza más hivatalnok is a vármegyéről. Cziffra Győző, a vármegye főpénztárnoka 1890. március 19-én az alispánhoz írott levelében arról panaszkodik, hogy az iratok visszakeresése a pénztárkönyvek esetében nagy nehézségekbe ütközik, és csak „az ügyekkel teljesen ösmerős egyén jártassága mellett lehet előkeresni.” Az iratokra hónapok óta rárakódott por egészségtelen, ezért a zsúfoltságot megszüntetendő az iratok „levéltá- rilag rendszeres elhelyezést kívánnának.”60 Az is problémás esetnek minősült, hogy a századfordulón a levéltárban dolgozó Karakas Károly sortárnok saját fiókjába zárt el hivatalos iratokat, amelyeket 1905. március 11-én Keszthelyi Zoltán vármegyei főjegyzőnek visszaadott .Az iratok között volt a „Nemesek Catastruma 1855.” és több armális levél másolata. Egy 1900. október 29-én Debrecenben kelt és Karakas Károly megyei főlevéltárnoknak /?/ címzett levél. Porzsolt Kálmánnak 1892-ben beküldött levele a levéltárnoki állásra vonatkozólag. Felbukkan itt ismét Székely József levéltárnok/?/ neve is, akiről nincs adatunk. A jegyzékben van még Papp Béla volt levéltári írnok kézírásával készített mutató. A jegyzék aláírói között olvasható Osváth Lajos akkori főlevéltárnok és Gergely István sortárnok neve.61

Komáromy András, mint a vidéki hatósági levéltárak felügyelője 1914-1915- ben 39 vármegyei levéltárat, köztük Bihar vármegye levéltárát vizsgálta át. Felmérései rövid másfél évtizedre visszamenően többé-kevésbé helytállóak. Bihar vármegye levéltáráról azt állapítja meg, hogy iratanyaga 17. helyiségben van felhalmozva, mert az abszolút korszakbeli polgári és büntető törvénykezési, valamint az újabbkori központi és járási közigazgatási iratok rengeteg helyet foglalnak el. Összegzése szerint rendezett levéltári gyűjtemények: 1. Közgyűlési iratok 1688-1849., 2. Polgári pörök 1703-1849., Bűnfenyítő törvényszéki iratok., 3. Acta Nobilitaria., 4. Okmánytár, összesen 70 drb. eredeti armalis és adománylevél 1587. évtől kezdve.62 63

A szakirodalom szerint nem állapítható meg, mennyiben folyt „ügyselejtezés” vagy csak ügyiratválogatás, tehát középszintű selejtezés. Nyoma van annak, hogy az iktatmányokon belül is „tisztogattak” , így messzemenően csökkentették a megmaradt iratok mellékleteinek számát. A Nagyváradi cs. kir. Országos Törvényszék Elnöki iratai elpusztultak. A törvényszék általános irattára - erősen megselejtezve - részben az eredeti rendben maradt ránk. Sajnos a főispán működését az 1872-1919. évből tükröző iratok egyáltalán nem találhatók meg levéltárunkban.61

A magyarországi levéltárak iratanyagában külön problémát jelentettek az úrbéri birtokrendezési perek az 1836-1872 közötti időből. Ugyanis az e perek tárgyalására illetékes törvényszékeket többször átszervezték.64 A szabadságharc idején a

148 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez...

54 U.o. 7. d. ,1. 111., 300/1886., 1886. okt. 20.

60 U. o..: 13. d„ 21/1890., 1890. márc. 19.

61 HBML. IV. B. 411/a. 5. cs., 65/19o5.,lev. sz„ 19o5. ápr. 7 .

62 Tóth Róbert.: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről 1914-1916., Levéltári Szemle. 1982/2-3.391-398.

63 A helytörténetírás.. II...i. m. 56, 30, 65.

M Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelő tanfolyamok hallgatói részére. II. rész. / Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 4. szám./ MÓL. Bp. 1998. Szerk.: Dóka Klára. 404-405.